Aki MAFC-os érzelműként részese volt a döntő második mérkőzésének, az aligha felejti el egyhamar a szombat esti diadalt: egy élvonalba illő hangulatú találkozón gyakorlatilag tökéletes játékkal ütötték ki a PVSK-t Lakits András tanítványai a Gabányiban. Bár ezúttal az egyik fél harmadik sikeréig tart a párharc, ilyen előzmények után ismét sorsdöntő lehet a harmadik összecsapás, akárcsak a Nyíregyháza elleni negyeddöntőben vagy a Cegléd elleni elődöntőben. Abban biztosak lehetünk, hogy a pécsiek jobban fognak játszani saját közönségük előtt, mint tették azt az előző találkozón, de nekünk magunkra kell koncentrálnunk, ha sikerül megismételni a hazai pályán nyújtott teljesítményt, kedden 18 órától is jó esélyünk lesz a győzelemre.

Pintér Dávid volt a 102-51-re végződő második mérkőzés egyik hőse, 24-esünk kezdőként három triplát szórt az első negyedben, végül 17 ponttal és öt bedobott hármassal zárt. „Örülök, hogy a rosszul sikerült első meccs után össze tudtuk szedni magunkat és egy nagyarányú győzelemmel egyenlítettünk hazai pályán, de ettől nem szabad elbíznunk magunkat. Nehéz feladat Pécsen nyerni, de mindent megteszünk hogy elvegyük a pályaelőnyüket!” – fogadkozott saját nevelésű hátvédünk.

Bár nem volt annyira izgalmas, mint a legtöbb meccsünk a rájátszásban, bizonyára még sokáig elnézte volna szurkolóink többsége azt, amit szombaton láthatott: az idény eddigi legfontosabb mérkőzésén görcsösség helyett szellemes megoldásokkal párosult játékosaink ellentmondást nem tűrő győzni akarása, a padról beállók pedig mind élesen szálltak be és hozzá tudták tenni a magukét az elképesztő győzelemhez. A különbség mértékét jól mutatja, hogy piros-csoportos történelmünk során csak kétszer nyertünk 51-nél több ponttal, 2018-ban a Bonyhádot (125-58), 2022-ben a Veszprémet (116-59) ütöttük ki itthon az alapszakasz első körében, az aktuális idény végén mindkét „áldozatunk” kiesett a B-csoport felsőházából. Mi még sosem kaptunk ekkora verést a Pirosban, hasonlót is csak egyszer, a ’20/21-es elődöntő első összecsapásán, a BKG otthonában (132-84). Intő jel lehet számunkra, hogy Garai Péter gárdája négy nap alatt kiheverte a szigetszentmiklósi zakót és védekezésén szigorítva vissza tudott vágni a Kosoknak a Gabányiban a második találkozón (81-70). Ez is azt bizonyítja, hogy a különbségnek önmagában semmi jelentősége egy ilyen jellegű párharcban, legfeljebb a csapatok nagyarányú differenciából adódó lélektani állapota befolyásolhatja a következő mérkőzés kimenetelét – ebből a szempontból viszont pozitív és negatív hatása is lehet számunkra a váratlanul sima sikernek.

Egyértelmű, hogy a második meccs nem tükrözi reálisan a két csapat közti erőviszonyokat, ez tényleg az a nap volt, amikor nekünk minden összejött, ellenfelünknek pedig semmi. Két statisztika ugyanakkor kifejezetten beszédes: 57-23-ra nyertük a lepattanócsatát (Pécsett, múlt szerdán 40-28 oda), a lepattanózás a szakemberek konszezusos álláspontja szerint szerint elsősorban az akarati tényezőn múlik; emellett öt játékosunk (Polgárdy, Pintér, Archibald, Buzás, Biber) is kétszámjegyű pontot szerzett, a túloldalon ez egyedül annak az Antóninak (16/6) sikerült, aki az első meccsen is csapata egyik legjobbja volt, ahol öt pécsi és csak két újbudai jutott el tíz egységig. Ha megkaparintjuk a lecsorgó labdák többségét és több lábon állunk a riválisnál, akkor egy jól játszó PVSK otthonában is lehet esélyünk nyerni kedden 18 órától. Kérjük, hogy aki teheti, buzdítsa a csapatot a Lauber Dezső Sportcsarnok vendégszektorából, aki nem tudja megoldani a hétköznapi túrát, az szurkoljon a képernyő elől, élő közvetítés a PVSK – Pécsi Vasutas Sportkör YouTube-csatornán: https://youtube.com/@PvskHuPecsiVSK?si=eHipB1u6cItdDw-b .