Ellentmondást nem tűrő játékkal érvényesítette a papírformát Lakits András együttese a Fót ellen. Bár a remek hazai kezdést követően még fordítani tudtak a lila-fehérek, az első negyedet lezáró 19-5-ös MAFC-roham már megalapozta magabiztos győzelmünket. A folytatásban is meggyőző támadójátékot láthatott a Gabányi népes közönsége a piros-feketéktől, akik végül kereken harminc pontot vertek leendő Hepp Kupa-elődöntős riválisukra.

Surmann Gábor egy váratlan taktikai húzással próbált meglepetést okozni a kezdésnél: nem küldte a pályára légiósát, James Kinney-t a feldobáshoz, kollégája nem változtatott jól bevált ötösén. Akárcsak a MEAFC elleni évnyitón, ismét óriási lendülettel kezdték a mérkőzést a Lakits-tanítványok: Buzás távolról talált be az első támadásból, aztán Polgárdy fejezett be egymás után két lerohanást közelről, majd Markovics kettese után ismét 7-esünk jelentkezett triplával (10-2). A Megyeri Tigriseket nem törte meg az elsöprő hazai kezdés, Juhos elkezdte szórni a pontokat a festékből, miközben a piros-feketék lendülete megtört támadásban, az 5. percben Tichov középtávolijával fordítottak a vendégek, Tóth Zoltán három büntetővel növelte a különbséget (12-16). Az ex-fóti Katona emelt be fontos hármast, Bordács vezérletével gyorsan visszavettük a vezetést, Komma faulttal együtt volt eredményes, Buzás átdobta a lila-fehér zónát, remek támadójátékunknak köszönhetően 31-21-es újbudai előnnyel zárult az első játékrész.

A második szakasz elején mindkét oldalon feljavult a védekezés, Komma nagyot küzdött a festékben, Polgárdy pedig szigetszentmiklósi formáját idézte, rontott dobás nélkül jutott el 14 pontig 14 perc alatt (42-27). Buzás labdaszerzésből dobott könnyű ziccert, Pápai és Markovics is lendületbe jött. Juhos Leventét továbbra sem tudtuk tartani, ám ezzel együtt állandósult a kétszámjegyű differencia, hatékonyan dolgozott a fóti palánk alatt a Bordács-Pápai kettős, de az is hozzájárult magabiztos félidei vezetésünkhöz, hogy 11 kísérletből egyszer sem találtak be távolról a Tigrisek a nagyszünetig (54-37).

Kinney próbálta vállára venni övéit a harmadik etap kezdetén, ám a továbbra is nagy energiával játszó műegyetemisták nem engedték felzárkózni a riválist, sőt, a Buzás-Polgárdy duó révén húsz fölé tornázták a különbséget annak ellenére, hogy Markovics révén megszületett az első fóti kinti találat (67-44). Juhos begyűjtötte negyedik személyi hibáját, Katona a sarokból volt eredményes, Biber faulttal együtt – a negyed végéhez közeledve már érződött, hogy csodára lenne szükségük a fótiaknak ahhoz, hogy ne az újbudai közönség ünnepelhessen a záró dudaszót követően. Buzás egy látványos, egylábas középtávolival elérte a húsz szerzett pontot, Biber leblokkolta a betörő Kékesit, Komma második esélyből szerzett közelijével átlépte a harmincat a differencia, amin Kinney tudott még kozmetikázni (81-52).

Lakits András ismét kipróbált egy eddig még nem látott ötöst, Kovács-Katona-Herló-Biber-Komma összeállításban tértek vissza a kisszünetről a fehérmezesek. A rutinos kulcsembereikkel felálló Tigrisek egészpályás letámadással igyekeztek zavart kelteni, de így is mutattak szép dolgokat támadásban a hazaiak, Katona például üres ziccert dobatott a jól helyezkedő Biberrel. A kezdeti gyors fóti kosarak után hátul is egységesebbé vált a XI. kerületiek játéka, Pintér és Matejovics beállásával tovább csökkent a pályán lévők életkora. Komma hatalmas zsákolásával ismét harminc volt közte, Kovács büntetőjével értük el a száz pontot. Az utolsó percben joggal zúgott a „Szép volt, fiúk!” a teltházas Gabányi lelátójáról, minden negyedet megnyerve növeltük 11 meccsesre bajnoki veretlenségi sorozatunkat (106-76).

A kiélezett székesfehérvári és szigetszentmiklósi végjáték után játékosnak, edzőnek és szurkolónak egyaránt jót tett egy nyugodtabb meccs, a fölényes sikerrel a HK-elődöntő alaphangját is megadták a fiúk. Már csak két bajnokit kell megnyernünk ahhoz, hogy zsinórban minden piros-csoportos ellenfelünket legyőzzük, de egyik sem ígérkezik könnyűnek: a hazai környezetben mindig veszélyes Budafok és a pontvadászatban eddigi egyetlen vereségét Pécsen elszenvedő Vasas otthonában van jelenésünk a következő két fordulóban.

NB I. B, Piros-csoport, alapszakasz, 16. forduló

Újbuda MAFC – Phoenix-MT Fót 106-76 (31-21, 23-16, 27-15, 27-15, 25-24)

MAFC: Polgárdy 18/3, Pintér 4, Buzás 20/12, Bordács 10, Pápai 6. Cs: Komma 20/3 (+10 lepattanó), Kovács 10, Katona 8/6, Biber 8, Misek 2, Herló -, Matejovics -.

Fót: Tóth Z. 13/3, Tichov 9, Kékesi -, Markovics 11/3, Juhos 19. Cs: Kinney 16, Varga B. 4, Szabó N. 4, Richter -, Békési -, Ipacs -.

Lakits András: Gratulálok a csapatnak a győzelemhez! Úgy érzem, hogy a kezdeti beragadás után végig dominálni tudtuk a meccset és megérdemelten nyertünk. Fontos volt ez nekünk, mert elég szaggatott volt a hetünk, többször is voltak hiányzóink, nem tudtunk úgy készülni, ahogy szerettünk volna, örülök, hogy a mérkőzésen már a saját formánkat tudtuk hozni. A múlt héthez képest szerintem nagyot javult a teljesítményünk, mert a BKG ellen döcögős volt a játékunk, ahhoz képest nagyot léptünk előre ma támadásban és védekezésben is. A Megyeri Tigriseknek sok sikert kívánok, a kupában még ugye biztos találkozunk, de elképzelhető, hogy akár a bajnoki rájátszásban is. Egy jó csapatot vertünk meg, amit a táblázaton elfoglalt helyezésük is igazol, nagyon örülök a magabiztos sikernek.

Surmann Gábor: Gratulálok a MAFC-nak, győzelmük teljesen egyértelmű és megérdemelt. Nem tudok azonban haragudni a csapatomra, hiszen tudom, hogy mennyi gonddal küzdöttünk egész héten s maga a mérkőzés előtt. Sok a sérültünk és voltak, akik betegen vállalták ma. Amiért nagyon tisztelem játékosaimat. Higgyék el, ma többjüknek „egyszerűbb” lett volna kiülni. De ezért is tartunk jelenleg ott, ahol, mert remek srácok alkotják a keretet, akik mindig segiteni szeretnének a csapaton. Sérültjeink száma ráadásul az U20-as mérkőzésnek köszönhetően sajnos csak gyarapodott. Mindegy, ez van, másnak is ugyanúgy megvannak a problémái. De ezek kétségtelenül ma is hátráltattak bennünket. Ennek ellenére voltak jó szakaszaink, de csak rövid időszakokra. Látjuk, hogy miben kell majd igazán fejlődni, illetve alapból is sokat kell még dolgoznunk ahhoz, hogy egyszer felnőjünk egy ilyen kiváló csapat szintjére, mint a MAFC. Nagyon mélyek, nagyon fizikálisak és jó kosárlabdát is játszanak. Nem véletlenül állnak ott, ahol. Büszke vagyok arra, hogy mi pedig mindössze két helyezésre vagyunk csak tőlük a tabellán, ebből is látszik, hogy eddig szép szezont futunk a mai illetve az előző heti vereségtől függetlenül. 

Most nyalogatjuk a sebeinket, és igyekeznünk kell mihamarabb rendezni magunkat főleg egészségileg. Azt tudom ígérni, hogy minden erőnkkel azon leszünk, hogy jövő héten jó mérkőzést játszunk immáron otthon a szintén bombaerős Vasas együttese ellen. Ahol meglepetést szeretnénk majd okozni. 

Gratulálok még egyszer a MAFC-nak, találkozunk a Hepp Kupa-elődöntőben. Szurkolóinknak pedig ezúttal is köszönöm, hogy szép számban elkisértek bennünket. Ez csapatomnak is sokat jelent.