Újra egyenlíteni tudott hazai pályán a döntőben az Újbuda MAFC. Szurkolóink fantasztikus hangulatot varázsoltak a Gabányiba a szezon utolsó hazai mérkőzésére, amit a Lakits-tanítványok azzal háláltak meg, hogy óriási lendülettel vetették bele magukat a küzdelembe. Eleinte jól tartotta magát a PVSK, ám az első félidő hajrájában állva hagyták ellenfelüket, a folytatásban pedig minden felzárkózási kísérletet visszavertek a mieink, így a végső dudaszó után az újbudai közönséggel együtt ünnepelhettek – vasárnap megnyerhetjük a bajnokságot, de ehhez MINDEN MAFC-osra szükségünk lesz Pécsett!

Ahogy abban reménykedtünk, a MAFC-táboron ezúttal sem múlt semmi: talán még többen gyűltek össze a kezdésre a Gabányiban, mint múlt szombaton, amikor kiütéses győzelemmel egyenlítettünk a finálé második mérkőzésén. Ezúttal sem bénította meg a nyomás a mieinket, nagy elánnal kezdtek a fiúk, Bordács Soma elhozta a feldobást, aztán már az első akciónk során három támadólepattanót szedett, majd kétszer is büntetőzhetett, a pécsiek első pontjait Igrutinovics szerezte. Bár egymás után kétszer is betaláltunk második esélyből, Plézer és Horti távolija, illetve Antóni könnyű gólja után 7-11 állt a táblán. Archibald és Polgárdy is elkapta a fonalat, előbbi egy hármassal és egy ziccerrel, utóbbi egy közelivel és gólpasszokkal jelentkezett, a padról beálló Buzás pedig leblokkolta Plézert, aztán faulttal együtt megszerezte első kosarát is, Szekulovics kért először időt (18-15). Légiósunk beemelt egy újabb trojkát, a negyed hajrája a büntetőzésről szólt, amiből a vendégek jöttek ki jobban, ezzel együtt nálunk volt a minimális előny a pontgazdag első játékrész végén (29-27).

A kisszünet után Frank hárompontosával fordított a Vasút, de Buzás rögtön válaszolt két szabaddobással, Komma jelezte, hogy nem érdemes őt üresen hagyni a periméteren, Buzás pedig egy visszalépős triplával fokozta a hangulatot. Hiába kértek időt a vendégek, 15-ösünk egypontosaival már 10-0-s futásban voltunk, Mokánszki közelijére Kovács felelt egy bravúros ziccerrel (41-32). Ekkor váratlanul gödörbe kerültünk támadásban, amit Igrutinovics vezérletével kihasználtak a pécsiek, a légiós  2+1-ével egyetlen pontra olvadt az előnyünk, és hiába jelentkezett fontos duplával Polgárdy, Plézer könnyedén szerzett két pontot a túloldalon (44-43). Ekkor csapatunk élére állt Amorie Archibald: bátran beleállt egy hármasba, labdát szerzett, majd büntetőket harcolt ki és értékesített is, a félidő zárásaként pedig Polgárdy kínálta meg távolról a Párducok gyűrűjét – a nagyszünet előtti 11-0-s rohamunknak köszönhetően kétszámjegyű előnyből várhattuk a harmadik etapot (55-43).

A fordulás után Horti vette vállára a baranyaiakat, és amíg a rutinos center termelte a pontokat, a Lakits-tanítványok küszködtek támadásban, ám Polgárdy egy indításból beszórt egy fontos hárompontost, Archibald pedig két jó betöréssel jelentkezett, így elfojtottuk a felzárkózási kísérletet (65-49). A folytatásban felváltva estek a kosarak, Buzás távolról volt eredményes, amikor Igrutinovics középtávolijával feljött tizenhárom pontra a pécsi együttes, Katona hintett egy középtávolit. Feszültek voltak a vendégek, Horti technikait kapott reklamálásért, Komma támadólepattanóból zsákolt, de a játékrész slusszpoénja Molnáré volt (77-64).

A záró felvonásra még keményebbé vált a játék, sokat ért Katona hárompontosa, mert ezt leszámítva percekig nem esett kosár. A párharc során már nem először Mokánszki vette vállára övéit, zsinórban hét pécsi pontot szerzett, de Polgárdy és Archibald is fontos duplát küldött a helyére, négy perccel a vége előtt 85-71 állt a táblán. Halász dudaszós floaterére Bordács válaszolt támadólepattanóból, ám a túloldalon sportszerűtlen hibát vétett 13-asunk Hortival szemben, amiből Antóni emberről bedobott triplájával bejött tíz alá a PVSK a 38. percben (87-78). Nem estek kétségbe a piros-feketék, okosan játszottak az idővel és viszonylag pontosan büntetőztek, miközben a fehér-feketék többször már nem találtak be mezőnyből, ha lassan is, de leperegtek a másodpercek, Kovács Levente hárompontosával 95-79-re nyertünk, így kiharcoltuk az ötödik meccset.

Egyetlen mérkőzés választ el minket célunk elérésétől, az A-csoportba jutástól – de az nehezebb találkozónak ígérkezik bármelyik eddiginél. Vasárnap 18:30-tól, Pécsett dől el, melyik nagy múltú együttes térhet vissza ősszel az élvonalba: minden MAFC-osnak ott a helye a Lauber Dezső Sportcsarnok lelátóján! Klubunk buszos utazást szervez a Mecsekaljára, jelentkezés szombaton 13 óráig az alábbi linken: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSdyFqIFtA_W3MRDbcd9D2yAYSRaestNvid9NwZDKrkyv1v8Cw/viewform?usp=pp_url .

NB I. B, Piros-csoport, döntő, 4. mérkőzés

Újbuda MAFC – Pécsi VSK-Veolia 95-79 (29-27, 26-16, 22-21, 18-15)

MAFC: Polgárdy 15/6, Pintér -, Archibald 28/9, Bordács 10, Pápai 5. Cs: Buzás 12/6, Katona 7/3, Komma 7/3, Kovács 6/3, Biber 5.

PVSK: Igrutinovics 14, Németh A. 4, Plézer 6/3, Antóni 5/3, Horti 19/3. Cs: Mokánszki 11/3, Frank 11/3, Halász 5/3, Molnár M. 2, Radó 2, Bíró -.

Az egyik fél második sikeréig tartó párharc állása: 2-2.

Lakits András: Gratulálok a csapatnak a győzelemhez! Végre végig teljes energiával játszottunk, nem kellett hozzá tíz-tizenöt perc, hogy felvegyük a saját ritmusunkat. Nagyon örülök, hogy ismét egyenlítettünk, úgy érzem, hogy ennek a párharcnak jár az ötödik meccs, nagyon keményen megdolgoztunk érte. Jöjjön, aminek jönnie kell, vasárnap leutazunk Pécsre, egy meccsen eldől a bajnoki cím sorsa, úgy érzem, hogy ez a reális. Remélem, hogy mi tudunk majd több energiát mozgósítani és tudunk majd nyerni, nagyon nehéz dolgunk lesz, de egy meccsen bármi megtörténhet.

Szrecsko Szekulovics: Nagyon gyengén kezdtük a mérkőzést, nem voltak kizárásaink az első percekben. Hiába beszéltünk róla, nem tudtuk elvenni a MAFC erősségeit, védekezésben és támadásban sem nyújtottunk elég jó teljesítményt, nem tudtunk jó ritmust fogni. El kell felejtenünk ezt a mérkőzést, egy nap pihenő után vasárnap eldől a bajnoki cím sorsa, a mainál sokkal jobb játékra lesz szükségünk a mindent eldöntő meccsen.