Április 15-én, szerdán 18 órakor megkezdi a rájátszást az Újbuda MAFC: az alapszakaszt az 5. helyen befejező Garai-legénység egy jól ismert riválissal, a PVSK-val csap össze a négy közé jutásért, a párharc az egyik fél harmadik sikeréig tart. A két fiatal, hasonlóan lendületes kosárlabdát játszó csapat között nüanszok döntöttek a bajnokság első szakaszában, bár az egymás elleni összevetésben két ponttal jobbak voltunk, végül a pécsiek 17, míg a mieink 16 győzelemmel zártak, így pályahátrányból kell kiharcolnunk a továbbjutást. Tény, hogy évtizedes távlatokban sem nyerni járunk a Lauberbe, ez a bravúr a 2024-es döntő során sem jött össze, de az is vitathatatlan, hogy megvan a minőség csapatunkban ahhoz, hogy ismét éremért játszhassunk – egy emberként kell küzdenie a MAFC-családnak ahhoz, hogy ez sikerüljön!

Fontos változások történtek klubunknál tavaly nyáron, hiszen Lakits András vezetőedző mellett a Lóránt-Bazsó-Katona-Vámos négyes is távozott klubunktól, miközben Kazy Balázs Salgótarjánból, Geiger Bálint Veszprémből, Dávid Benjámin pedig Kecskemétről érkezett, a gárda irányítását ismét Garai Péter vette át. Nagyszerűen, négy győzelemmel indítottuk a pontvadászatot, az 5. fordulóban is korán elléptünk húsz ponttal a PVSK otthonában, de Polgárdy sérülése után nem tudtuk megtartani az előnyt. A Nyíregyháza és a BKG ellen sem sikerült nyerni, aztán jött két fontos diadal, viszont a Fóttól és a Kaszásoktól is fájó módon kaptunk ki hazai pályán, így 8-5-tel a 4. helyről kezdhettük a második kört. Ezúttal három nyert meccs után jött egy salgótarjáni botlás, amit a Vasút tízpontos legyőzésével feledtettünk. Jászberényben kétszeri hosszabbítás végén ünnepelhettünk, Miskolcon pontrekordot döntöttünk (134-155), a Nyíregyháza-BKG-Fót-Kaszások kvartettől viszont oda-vissza kikaptunk, így hiába álltunk harcban az utolsó pillanatig akár a 3. helyért is, az 5. pozícióban zártunk az igen szoros, sokcsapatos versenyfutásban az utcahosszal az élen végző Megyeri Tigrisek mögött. Bár tavaly a 13 csapatos mezőnyben elért 17-7-es mutató és 3. helyezés után elsőre kisebb visszaesésnek tűnik az eredmény, fontos kiemelni, hogy nem kevesek szerint az idei minden idők legerősebb piros csoportos bajnoksága, sokat elárul a sorozat kiegyenlítettségéről, hogy az első kiemelt lila-fehéreket a 10. Jászberény és a 11. Vasas tudta legyőzni, a végül 13. Tiszaújváros ismét négyes döntőt játszott a Hepp Kupában a DEAC-Nyíregyháza-PVSK trió kiejtésével, a 12. Salgótarján pedig a mieink mellett a 2. helyre befutó Nyíregyházát is elkapta a közelmúltban.

Az A csoportból való kiesés után természetesen alaposan átalakult a PVSK-Veolia játékoskerete, a gerincet a szerződést hosszabbító Molnár-Plézer-Merkl trió jelentette, a vezetőedzői pozíciót Sértő Ádám vette át Szrecsko Szekulovicstól. A kulcsfontosságú légióshelyre egy hazánkban az NKA Péccsel már bizonyító, tapasztalt szerb center, Nemanja Djordjevics érkezett, míg a hat új magyar kosarast a fiatalítás jegyében szerződtette a szakmai stáb. Nem indult egyszerűen az idény a baranyaiak számára, igaz, a sorsolásuk sem volt egyszerű, a BKG és a Fót ellen korán elszenvedtek két vereséget, négyes nyerő széria után jött két újabb fiaskó, 9-4-gyel mégis viszonylag kedvező helyzetből várhatták a folytatást. Január nem a pécsiek hónapja volt, a kupabúcsú mellett háromszor kapituláltak a bajnokságban is. Géringer Gergő érkezése jó igazolásnak bizonyult, egy 6-1-es sorozattal feljöttek a 2. helyre a fehér-feketék, Nyíregyházán azonban hiába vezettek 35 percen át, a hajrára elfogytak, így óbudai vereségünkre volt szükségük ahhoz, hogy mégis pályaelőnyük legyen a negyeddöntőben, a 17-9-es mutató a 5. helyre volt elég.

Idén a teljes bajnokságra jellemző tendencia a tranzíciós játék (további) térnyerése, de a két csapat így is egyaránt a legdirektebb, leggyorsabb kosárlabdát játszó együttesek közé tartozik. A Garai-legénység bő 98-as szerzett pontátlagánál csak a Fót volt képes valamivel többre, ugyanakkor ehhez a második legtöbb kapott pont is társul, meccsenként több mint 96. A Párducok 92,38-as pontszerzési mutatója a negyedik legjobb a mezőnyben, a 86,38 kapott egység pedig a 7. helyre elegendő. A két gárda alapszakasz-statisztikáit összevetve nem látni óriási különbségeket, talán az a legszembetűnőbb, hogy mintegy 4,6-tal több büntetőt végezhettek el az újbudaiak mérkőzésenként, összességében a mieink, támadásban a pécsiek gyűjtöttek több lepattanót. A VAL-átlagokat tekintve egy-egy magasember viszi a prímet, Nemanja Djordjevics (20,1 pont, 10,7 lepattanó, 29,6 VAL) a második, Bordács Soma (11 pont, 15,1 lepattanó, 28 VAL) a negyedik ebben a rangsorban, csapatkapitányunk szedte össze toronymagasan a legtöbb lecsorgó labdát a mezőnyben. Három első osztályt is megjárt mezőnyember, a csapatkapitány Molnár Mátyás (17,2 pont, 18,8 VAL), a kissé hullámzó, de jó napjain mérkőzéseket eldönteni képes Plézer Gábor (15 pont, 14,1 VAL) és az elsőszámú irányító, a szegedi nevelésű Balogh Szilárd (11,8 pont, 5,6 gólpassz, 19,5 VAL) sorolható még a kulcsemberek közé, de Géringerben, Kertészben, Czermannban vagy Wernerben is megvan a potenciál. Piros-fekete oldalon nem véletlenül esik sok szó a Kazy Balázs (21,3 pont, 21,8 VAL) és Polgárdy Ádám (20,1 pont, 5,1 gólpassz, 24,3 VAL) alkotta félelmetes párosról, a palánkok alatt roppant fontos szerep vár Pápai Mátéra (10,6 pont, 8,9 lepattanó, 19,4 VAL), de aki alaposan követte eddigi szereplésünket, az pontosan tudhatja, hogy tényleg szinte bárki képes lehet nyerőemberré válni – nagyon reméljük, hogy ez a tényező végül a mi javunkra billenti majd a mérleg nyelvét.

“A második legtöbb dobott, illetve kapott ponttal zártunk, a mi játékunkban benne van, hogy mindkét csapat száz fölé juthat. Bár nem sikerült pályaelőnyt szerezni, úgy érzem, hogy a körülményeket figyelembe véve – a csak magyarokkal felálló klubok közül mi végeztünk legelőrébb, rengeteg sérülés hátráltatott minket – nem lehetünk elégedetlenek az 5. helyezéssel. Pályahátrányból indulunk, érzésem szerint a nehezebb ágra kerültünk, de úgy gondolom, hogy bárkit képesek vagyunk legyőzni, mindent meg fogunk tenni, hogy ott legyünk a végelszámolásnál – mondta el Garai Péter. A PVSK egy kiváló ellenfél jól összerakott játékoskerettel, a felnőtt válogatott szakmai stábjában dolgozó, ambiciózus, tehetséges vezetőedzővel, nagy hagyományokkal és lelkes szurkolótáborral. Van egy tapasztalt, remek légiósuk, a szezon közben tudtak igazolni egy meghatározó fiatalt, otthon kezdhetnek, ezek alapján ők indulnak jobb esélyekkel. A csapatom viszont mindenkire veszélyes lehet, úgy érzem, hogy idegenben hasonló teljesítményre vagyunk képesek, mint hazai pályán. Egy szoros, színvonalas párharcra számítok, amiből mi kerülünk ki győztesen.”

A két csapat nyolc évtizede íródó közös történelmének utolsó fejezetében igencsak meghatározó a hazai pálya jelentette előny: az elmúlt 30 évben egyetlen alkalommal, 2024 márciusában, a később a Mecsekaljára igazoló Amorie Archibald meccsnyerő kosarával (85-87) ünnepelhettünk győzelmet a PVSK otthonában tétmeccsen, azonban a vasutasok is csak egy alkalommal, a 2023-as elődöntő második meccsén (79-86) tudták bevenni a Gabányit a Piros csoportban. Egy másik történelmi tény is ellenünk szól, miszerint emberemlékezet óta nem tudott pályahátrányból klasszikus playoff-párharcot nyerni az Újbuda MAFC, így a számok tükrében aligha számítunk esélyesebbnek. A reguláris szezon két egymás elleni ütközetét elnézve azonban már más kép rajzolódik ki, amíg Pécsett jelentős előnyt leadva, szinte a legvégéig nyílt csatában maradtunk alul (98-106), addig hazai pályán végig vezetve, összességében magabiztosan tudtunk visszavágni (86-76). Szerencsére nem az a feladatunk, hogy reális nyereményszorzókat próbáljunk belőni a különböző kimenetelekre: a játékosoktól a stábon át a szurkolótáborig egytől egyig mindent meg kell tennünk a tobábbjutásért – ha ez így lesz, akkor biztosan adódik előttünk esély a győzelemre.

A PVSK-Veolia – Újbuda MAFC negyeddöntős párharc menetrendje:

  • április 15., szerda 18:00, Pécs, Lauber Dezső Városi Sportcsarnok
  • április 18., szombat 17:30, Budapest, Gabányi László Sportcsarnok
  • április 21., kedd 18:00, Pécs, Lauber Dezső Városi Sportcsarnok
  • április 24., péntek 19:00, Budapest, Gabányi László Sportcsarnok (amennyiben szükséges)
  • április 26., vasárnap 18:00, Pécs, Lauber Dezső Városi Sportcsarnok (amennyiben szükséges)

Együtt győzni fogunk! Hajrá, MAFC!

Fotó: Girgász Benedek