A Fóttal szemben elszenvedett súlyos vereség után a másik Phoenix otthonában javíthat az Újbuda MAFC: pénteken 18 órától a Tiszaújvárosi Termálfürdő Phoenix KK vendégeként lépnek pályára a piros-feketék az alapszakasz 11. fordulójában. Az abszolút újonc borsodiak a legtöbb bajnokijukon pariban voltak ellenfelükkel, ám rendre elbukták a szoros végjátékokat, így csupán a 13. helyen állnak. Ettől függetlenül nehéz túra elé néz a Garai-legénység, a sárga-kéke a múlt héten a tavaly Nyíregyházán szereplő Tyreke Locure-ral erősítették meg keretüket és végig vezetve szerezték meg második győzelmüket az SKSE ellen – nagy csatára van kilátás, de a jelentős hazai fiaskót követően kötelező a győzelem megszerzése számunkra.

Az egykori Tiszaszederkény községből kifejlődött, a szocializmusban egy ideig Lenin nevét is viselő borsodi iparvárost, Tiszaújvárost a legfrisebb adatok szerint 14 ezren lakják, a helyi futballcsapat a harmadosztályban szerepel, aktuális ellenfelünk számít a település elsőszámú sportegyesületének. A kosárlabda a ’60-as évek óta jelen van a városban, a Phoenix Kosárlabda Klub 1997-ben jutott fel az NB I. B-be, ahol azóta is szerepel. A legutóbbi A csoportos időszakunk előtti idényig, 2014 februárjáig kell visszarepülnünk az időbe a két együttes legutóbbi találkozásáig, akkor a Misek-Lakits-Vavra-Tursics-Lakosa ötös fémjelezte, későbbi alapszakaszgyőztes, majd ezüstérmes és a bajnok Bonyhád visszalépésének köszönhetően feljutó MAFC könnyedén, 89-57-re győzte le otthon a Keleti csoportban a reguláris szezon végén a 10. pozíciót elfoglaló sárga-kékeket az NB I. B Keleti csoportjában, klubunk legutóbbi tiszaújvárosi vendégszereplése 72-91 arányú sikerrel zárult – valamivel több mint tizenkét évvel ezelőtt. Amíg a mieink az azóta eltelt időszakból négy évadot az élvonalban töltöttek, 2018 óta pedig a Piros csoport élcsapatának számítanak, az északkelet-magyarországiak rendre az NB I. B-s mezőny második felében zártak ekkortájt, a 2017-es átszervezéskor a Zöld csoportban kaptak helyet. Itt első nekifutásra szereztek egy bronzérmet, ezután viszont újabb alsóházi évek következtek, Lekli József egy 14., azaz utolsó helyen végzett csapatot vett át, amikor 2022 nyarán elvállalta a vezetőedzői pozíciót. A következő kiírás végén ismét a dobogó alsó fokára állhattak fel a borsodiak, egy szezonnal később már a döntőig jutottak, de a fináléban a Dávid Kornél KA, majd a drámai osztályozón az Óbudai Kaszások ellen sem tudtak élni „meccslabdájukkal”, egy hajszállal lemaradtak a feljutásról.

Az előző idényben aztán bajnokként sikerült a Phoenixnek az, ami korábban még soha: az alapszakaszban a 19-3-as mérleg még csak a második helyre volt elég, ám a bajnoki döntő ötödik meccsén a zsúfolt vendégszektor támogatásával állva hagyták idegenben az első kiemelt Veszprémet, a két középső negyed dominanciája feljutást ért számukra (81-89); ráadásul a Hepp Kupában is nagyot meneteltek, a kaposvári bronzmérkőzésen a Fótot tudták meglepni. A történelmi sikerek után a Lekli-Vida edzőpáros mellett a csapat magja, nyolc kosaras is szerződést hosszabbított, az öt távozó helyére ugyanennyien érkeztek. A körmendi Schmera Gergelyt és a szegedi Mayer Ákost az élvonalból sikerült a Tisza-partra csábítani magasposztra, a fiatalkontingens a Kaposvárral feljutó Mészáros Ágostonnal és a Budafokkal egy évnyi piros csoportos rutinra már szert tevő Lucey Ciarán-nel bővült, míg az elsőszámú irányítónak szerződtetett Kozák Márton egy év után követte öccsét Miskolcról kissé délkeletebbre.

Mondhatni, hogy bíztatóan kezdte piros csoportos történelmét a Tiszaújváros: a jelenleg 2. helyen álló, előzetesen is az éremesélyesek közé sorolt Nyíregyháza a negyedik negyed kezdetén még hátrányban volt, de aztán triplazáporral fordítani tudott a szomszéd vármegyében. Hasonlóan alakult a következő három játéknap is, a feljutó nem játszott alárendelt szerepet, de a végén be kellett érnie a tisztes vereséggel. Az 5. fordulóban aztán megtört a jég, az utolsó percekben Mészáros és Mayer is hármast hintett, előbbi két büntetőt is higgadtan értékesített, míg a túloldalon Dunai, Velkey és Radics kinti kísérlete is kimaradt, őrült végjátékot nyert meg a MEAFC ellen a tiszaújvárosi alakulat (84-81). Az áttörés azonban váratott magára, a DEAC és a JKSE ellen nüanszok döntöttek, a Vasas és a Fót magabiztosabb volt, újabb négyes negatív szériát produkáltak a Lekli-tanítványok. Múlt szombaton azonban tulajdonképpen nem is volt kérdéses győzelmük a Salgótarján ellen, a debütáló Locure-ral soraikban húszpontos előnyt építettek ki a nagyszünetre, amivel aztán jól sáfárkodtak a folytatásban (92-81), a mezőny legjobbja a 18 pontot, 8-8 lepattanót és kiharcolt faultot (33 VAL) jegyző Mészáros volt – a 2006-os születésű hátvéd a BB1-nek adott interjújában elmondta, a koncentrációt, az agresszivitást és a dobóink limitálását tartja egy esetleges MAFC elleni bravúr legfontosabb feltételeinek.

Az előzetesen a nyolc közé jutást célul kitűző, jelenleg 2-8-as mérleggel a 13. helyen álló Tiszaújváros nem kap kirívóan sok pontot, a 85,9-es átlag közepesnek számít és például alacsonyabb szám a műegyetemisták 90,1-es mutatójánál, viszont a meccsenként szerzett 78,8 egység csupán a nyeretlen TF támadóhatékonyságát felülmúlva a második legalacsonyabb adat ebben a gólgazdag, nagy iramú bajnokságban – Garai Péter gárdája 90,9-cel a harmadik ilyen téren a MEAFC és a listavezető Fót mögött. Ennek tükrében érthető húzásnak tűnt a klubvezetés részéről, hogy olyan légióst keresett meg a szezon közben, akinek a pontszerzés az elsőszámú erőssége, ráadásul már bizonyította, hogy képes jó teljesítményre a magyar viszonyok között: Tyreke Locure tavaly Nyíregyházán 23,9-es átlaggal az alapszakasz harmadik legjobb dobója volt. A többiek közt idáig jól megoszlottak a terhek, senki nem tölt bő 28 percnél több játékidőt a pályán meccsenként, kilenc magyar játékos is legalább hat pontot szerez átlagosan, de a legeredményesebb és 18 VAL-lal szintén házi rekorder Schmera Gergely is csak 12,1-et. Magasposzton rajta kívül a saját nevelésű Mayer, míg mezőnyben a Kozák-Mészáros-Bán tengely tűnik a legveszélyesebbnek az amerikai hátvéd mellett, de aktuális riválisunk az egyik leginkább csapatként játszó együttes a mezőnyben.

Az U21-ben hétről hétre remeklő, a legjobb dobók listáját 30,6-os átlaggal vezető Pintér Dávid a fiatakok meccsén szórt 44 pontja után sokat tett azért, hogy ne legyen még csúnyább a Megyeri Tigrisek elleni felnőtt rangadó végeredménye. A szokásos szívós védekezés mellett ezúttal támadásban is kijött neki a lépés, 18 perc alatt 15 pontot szerzett három triplával két lepattanó és egy gólpassz (13 VAL) mellett. „A Fót elleni mérkőzés nem úgy alakult ahogy reméltük, de ez is csak egy vereség, megyünk tovább és dolgozunk azon, hogy ilyen ne forduljon elő még egyszer. A Tiszaújvárostól kemény, agresszív kosárlabdára számítok. Ha kontrolláljuk a tempót és a saját játékunkat játsszuk, akkor jó esélyünk lesz.”

Az élen álló Fót-Nyíregyháza páros a jobb egymás elleni eredmény mellett megduplázta előnyét a vesztett pontok tekintetében csapatunkkal szemben a múlt héten, üldözőink viszont – a többi eredmény alakulása folytán – mögöttünk maradtak: négyes holtversenyben áll 6-4-gyel a 3-6. helyen a MAFC, a PVSK, a Veszprém és a Jászberény, ebből a pontegyenlőségből aktuálisan mi jövünk ki a legjobban. Ami a pillanatnyi helyezéseknél is fontosabb, hogy nyolc(!) együttesnek van 4 vagy 5 veresége idáig – egy ennyire kiélezett és sokszereplős versenyfutásban óriási a jelentősége minden meccsnek, az idegenbeli győzelmek pedig hatványozottan értékesek.

Fotó: Girgász Benedek