Vereséggel, de győztes párharccal fejezte be a Piros csoport 2025/2026-os kiírását az Újbuda MAFC: bár a második negyedben kétszámjegyű hátrányba kerültünk, a hajrában pedig összesítésben is átvették a vezetést a bakonyiak, végül négy pontot sikerült megőrizni a hazai pályán kiharcolt 19 egységnyi fórból. Kazy ismét megszórta magát, Bordács és Pápai uralták a festéket, a többieknek is voltak szép megmozdulásai, a meccs fénypontja piros-fekete szempontból mégis egy szimbolikus csere volt: a 7. percben a debütáló Tölgyesi Áron váltotta az NB I.-es együttesünktől hat év után búcsúzó, ős-MAFC-os Biber Bendét.

Kuparendszerben került megrendezésre, mégis a tervezettnél öt nappal később ért véget az Insedo Veszprém KK elleni helyosztónk, ugyanis a 121-102-es fővárosi sikert hozó újbudai találkozót követően múlt szombatra a heves esőzés következtében beázott, így játékra alkalmatlanná vált a Vetési Albert Gimnázium Tornacsarnoka, a visszavágóra végül csütörtökön került sor. A Kovács-Dávid-Polgárdy trió továbbra is hiányzott, pontosabban NB II.-es gárdánk vezetője elutazott a társakkal Veszprémbe, de pályára nem lépett, így aztán kilenc olyan játékos is helyet kapott a meccskeretben, aki a Morgen Ferdinánd Emlékbajnokság jövő héten megrendezésre kerülő pécsi nyolcas döntőjén is ott lesz: a Pápai-Bordács-Geiger triót leszámítva csupa 2003-ban vagy később született játékossal igyekeztünk megszerezni az 5. helyet a bajnokság egyik legnehezebb terepének számító Királynék városában. Búcsúmeccsén Biber Bende állíthatta össze a kezdőötöst, 32-esünk a Pintér-Molnár-Kazy-Bordács négyes társaságában állt fel a feldobáshoz – a módosított, hétköznapi időpont ellenére népes MAFC-tábor érkezett a Bakonyba; hálásak vagyunk szurkolóinknak az egész éves támogatásért, azoknak pedig különösen sokat köszönhetünk, akik idegenbe is elkísértek minket valahová a szezon során. Kazy ígéretes félpályás kísérletével indult a mérkőzés, Bogdán és Bordács váltott kosarat, kezdettől fogva a kinti dobásokra helyezték a hangsúlyt a hazaiak, Daniels és Kass pedig gyorsan jelezte, hogy ez nem volt egy rossz húzás Naményi Márktól (8-2). Biber támadólepattanóból volt eredményes, Pintér a sarokból belépve, Kazy ziccerével egyenlítettünk, Bonifert négy pontja után újra 12-esünk következett, faulttal együtt ért végig, aztán az első triplánkat is ő süllyesztette el (14-14). Daniels eladta a labdát, Naményi időt kért, egy Pápai-Molnár összjátékból először vezettünk, ekkor adta át helyét a 14 évnyi MAFC-os múlttal rendelkező Biber Bende a 16 esztendős Tölgyesi Áronnak a csapattársak és a szurkolók vastapsa közepette. A veszprémieket mindez persze nem hatotta meg, Kocsis, Frank és Bonifert kosaraival 23-18-as előnyre tettek szert, ám a labdaszerzés után betaláló Violának és a már a kisszünetre 14 pontnál járó, villámléptű Kazynak köszönhetően mégis a miénk lett a negyed (23-24).

Tóth hármasa nyitotta a második etapot, Geiger büntetőből vált pontszerzővé, Turcsányi a sarokból bombázott a gyűrűbe. Daniels, Kass és Bogdán is elemében volt a túloldalon, de Pápai Máté palánk alatti villanásaival tartottuk a lépést, Dobos és Németh is harcosan, jó energiákkal szállt be, a 15. percben 33-33 állt a táblán. Ekkor azonban megtorpantak a műegyetemisták, Kass távolijával végérvényesen átvették az irányítást a piros-fehérek, Tóth is elhelyezett egy újabb hármast a gyűrűnkben, miközben Bogdán a palánk alatt volt hatékony, Molnár Tamás dupláival igyekeztünk tartani a lépést (43-37). Daniels büntetőzhetett, Pintér nagyot harcolt két pontért, Bogdán megcsinált egy 2+1-es akciót, Kocsis támadólepattanót szedett, majd kétszámjegyű előnyhöz juttatta csapatát a periméterről a nagyszünetre – a játék képe nem volt annyira vészes, viszont amíg ellenfelünk 23 kísérletből már 9 bedobott hárompontosnál járt, a mieink 2/19-cel álltak e tekintetben, ezt a különbséget nehéz volt ellensúlyozni (51-40).

A térfélcserét követően Kass vette be kétszer messziről a gyűrűnket, viszont a kettő közt Molnár faragott négy pontot a különbségből, amikor pedig rontott saját nevelésű bedobónk, Bordács érkezett a lecsorgóra, Kazy technikaiért dobhatott (57-47). Vionte Daniels vette vállára a dunántúliakat, trojkájára még válaszolni tudott Geiger, bár egy triplát támadóhiba miatt elvettek tőle, a következő labdabirtoklásból már érvényes kosarat hintett, viszont két könnyű kosarat is jegyzett a légiós (64-50). Pápai játszott össze Bordáccsal, Bogdán is beverte kintről, centerünk kettesét Simon annulálta a 25. percben (69-54). Kazy Balázs pillanatai következtek, büntetőből és középtávolról is jól célzott, a védekezésünk viszont továbbra sem állt össze, így ha lassan is, de egyre fogyott előnyünk összesítésben, mert a túloldalon Bonifert keze is elsült (76-59). Fontos volt, hogy a játékrész hajrája a miénk legyen, amiről a lepattanókat sorban szállító Bordács és a nem kifejezetten jó napot kifogó, am még így is igen ponterős Kazy gondoskodott, a 76-64-es részeredmény azt jelentette, hogy gyakorlatilag hét egységnyi vezetésről várhattuk az idény utolsó negyedét.

Ez a különbségből pillanatok alatt egyetlen pontra zsugorodott, Kocsis, majd kétszer Simon jutott el akadálytalanul ziccerig, ám Pintér roppant fontos kosarával és Turcsányi remek, labdaszerzésből induló akciójával hárítottuk a rohamot (82-68). Bogdántól kaptuk az újabb hármast, viszont rövidesen megkapta második technikaiját a házigazdák kulcsembere, Kazy villant részünkről, Bonifert használta ki, hogy nem sikerült begyűjteni a védőlepattanót. Ismét ritmust fogott riválisunk, Kass és Daniels folytatta a triplaesőt, hiába működött jól a Pápai-Bordács játékkapcsolat, a légiós triplájával a 35. percben már húsz volt közte, ezzel már a Veszprém állt közelebb az 5. hely megszerzéséhez (93-73). Turcsányi harcolt ki két dobást, az egyik ért célba, aztán Pintér Dávid húzott elő egy klasszikust a tarsolyból: úgy szerzett gyors kosarat, hogy az alapvonali bedobásnál neki háttal álló Boniferttel “játszott össze”! A demoralizáló találat meg is fogta a hazaiakat, 33-asuk kosárakadályozást követett el, Daniels tudta megtörni kisebb gólcsendjüket (95-78). Kazy és Kass egyaránt 50%-kal büntetőzött, Pápai használt ki második esélyt, a tengerentúli kisember nem rontott a vonaltól, nagyszerű szezont futó centerünk  újra a lecsorgóból volt eredményes, ráadásul egyet még dobhatott is – a lepattanó megint csak a miénk lett, Bordács pedig valahogy bepöcizte a labdát, hattal mentünk az utolsó két percre fordulva (98-85). Bonifert gondoskodott róla, hogy tovább izgulhassunk, Bordács viszont sokadszor csapott le a lecsorgóra – mivel több hármast már nem kaptunk, ezzel el is dőlt az 5. hely sorsa, összességében négy pont döntött a javunkra egy látványos párharc végén (103-88).

Amennyire jó ritmusban kosárlabdázott a Garai-legénység az odavágón, különösen a második félidőben, annyival gördülékenyebb volt ezúttal a Naményi-tanítványok támadójátéka, 18 hárompontost hintettek 39%-os hatékonysággal a 27-ből bedobott 3 újbudaival szemben – ennek fényében szinte bravúr, hogy a győzni akarásnak, az 50-37-re megnyert lepattanózásnak és néhány extra egyéni villanásnak köszönhetően sikerült megőrizni, pontosabban visszavenni az előnyt, miközben hat (!) U20-as korú játékosunk összesen 67 percet töltött a pályán. Bátran mondhatjuk, hogy jó szájízzel zártuk a Piros csoportot, értékelni azonban még korai, hiszen előttünk áll az évad egyik legfontosabb, legemlékezetesebbnek ígérkező három napja: május 29-től 31-ig a pécsi Nemzeti Kosárlabda Akadémián lesz jelenése a felnőtt keret többségét adó, piros csoportos alapszakaszgyőztes, az előző kiírásban nagy bravúrral ezüstérmet szerző Újbuda MAFC U21-nek a Morgen Ferdinánd Emlékbajnokság döntőjében.

NB I. B Piros csoport, párharc az 5. helyért, 2. mérkőzés

Insedo Veszprém Kosárlabda Klub – Újbuda MAFC 103-88 (23-24, 28-16, 25-24, 27-24)

Veszprém: Kass 18/15, Tóth D. 6/6, Daniels 23/9, Bonifert 16/6, Bogdán B. 17/6. Cs.: Kocsis 12/9 (+10 lepattanó), Simon D. 8, Frank 3/3, Lintner -.

MAFC: Pintér D. 8, Molnár T. 12, Kazy 29/3, Bordács 13, Biber 2. Cs.: Pápai 10, Turcsányi 6/3, Geiger 5/3, Viola 3, Dobos -, Tölgyesi -, Németh D. -.

Naményi Márk: Gratulálok a MAFC-nak az 5. hely megszerzéséhez! Nem szeretném a szezon utolsó mérkőzése után a játékvezetésre helyezni a hangsúlyt, mert ennél sokkal fontosabb dolgokról kell beszélnünk. Büszke vagyok arra, amit idén elértünk. A bajnokság 6. helyén zártunk, és úgy érzem, ez a csapat egész évben megmutatta a karakterét, a munkamorálját és a szívét. Köszönöm a játékosaimnak az egész éves munkát, a hozzáállást, az áldozatokat és azt, hogy minden nehéz pillanatban együtt maradtunk. Köszönöm a klub minden dolgozójának, hogy nap mint nap azért dolgoztak, hogy ez a csapat működjön és fejlődjön. Egy szezon eredménye mindig sok ember közös munkája. Külön szeretném megköszönni Szeifert Zalánnak és Szabó Petinek az egész éves profi munkát és támogatást. Nagyon sokat jelent számomra, hogy olyan emberekkel dolgozhatok együtt, akik nemcsak kiváló kollégák, hanem barátok is. És természetesen köszönjük a szurkolóinknak is, hogy egész szezonban mellettünk álltak — hazai pályán és idegenben egyaránt. Egy hosszú szezon végén az emberben sok érzelem van, de összességében büszkeséget érzek. Dolgozunk tovább, hogy jövőre még magasabb szintre emeljük ezt a klubot.

Garai Péter: Gratulálok a Veszprémnek a győzelemhez! Gratulálok magamnak, hogy kibírtam technikai nélkül. A pálya minőségéről, a csapatjátékról és a játékvezetésről is szeretnék valami pozitívat mondani…hm………… Gratulálok a csapatomnak az 5. hely megszerzéséhez és a Hepp Kupa megnyeréséhez, valamint köszönöm az egész éves munkát!

A kuparendszerű párharc végeredménye: 209-205 a MAFC javára.

Fotó: Szász Péter/veszpremkosar.hu