A hétvégén, a Hősök terén, a Magyar Kosárlabdázás Napja keretében köszöntötték a 1970-ben valamint az 1975-ben bajnokságot nyert csapatunk jelen lévő tagjait.

Ennek apropóján osztjuk meg az ott is elhangzott méltatást, a két bajnokcsapat tagjainak névsorát, a nevekhez tartozó, egymásról írt múltidéző gondolatokkal, valamint az eseményen készült fotókat. A felvételekért köszönet Kangyal Tibornak és Kucsera Józsefnek.

“MAFC

Ez a négy betű egy olyan csapatot fémjelez, mely az első Magyar Nemzeti Bajnokság kiírása óta résztvevője a hazai kosárlabda életnek.

A szakosztály pályafutását nem csak a csúcsok és a hullámvölgyek jellemzik, hanem az a tény, hogy a MAFC adta a legtöbb játékost a különböző válogatottakba, soraikból kiváló edzők, játékvezetők kerültek a sportág vérkeringésébe.

Közel három évtizeden keresztül folyt a küzdelem a másik nagy budapesti csapat, a HONVÉD és a MAFC között a bajnoki cím megszerzéséért. Ezek a mérkőzések, rendkívüli nézettsége mellett a sportág kiemelkedő eseményei voltak, melyek nagyban hozzájárultak a fejlődéshez, a nemzetközi sikerek eléréséhez.

A MAFC fennállása óta hét alkalommal magyar bajnoki aranyat, huszonhétszer ezüstérmet szerzett, valamint öt ízben elvitte a Magyar Kupát.

Játékosai olimpiákon, Európa-bajnokságokon, főiskolai világbajnokságokon, Universiádékon csiszolták a „ négy betű” fényét.

A ’90-es években kialakult gazdasági helyzet, valamint a sportágba jelentkező „profi” világ megváltoztatta az életet. Az eredmények szerényebbek lettek, de talpon maradtak, MAFC KE néven önálló szakosztály jött létre.

Komoly terv, visszakerülni a hazai élvonalba, saját utánpótlás neveléssel, valamint remélve a még szunnyadó támogatók ébredésével.” 

Az 1970-es valamint az 1975-ös bajnokcsapat tagjainak névsora:

Ábrahám István (Izsák): Nem center alkat, de hasznos tagja csapatának, villamosmérnök. Kreatív, kiszámíthatatlan játékú center, ez jó nekünk, de néha azt is nehéz kiszámítani, vajon megfogja-e a labdát? 33-szoros válogatott.          

Bartha Dénes: Egy elvarázsolt nagy ígéret, vegyészmérnök.

Bitvai Miklós (Bitvás): Kitűnő edzőpartner, vegyipari gépész.

Bozsik György (Cucu): Erős, robusztus center, szigorú védekező, ne menj a közelébe! Közlekedésmérnök.

Fehér Árpád (Árpi): Kis rakéta, kitűnő versenyzői erényekkel rendelkezik, villamosmérnök.

Gabányi László (Gabó): Csapatkapitány, mindenben a „leg”-ek között szerepelt a sportban és a magánéletben egyaránt, szomorú, hogy fiatalon elment. 229-szeres válogatott.  A MAFC közösség szellemi, lelki vezéregyénisége, valódi idolja. 46 évesen hunyt el.

Gouth Árpád (Fika) Jó kezű, stabil hátvéd/bedobó, igazi versenyző típus. Vegyészmérnök, 10-szeres válogatott.

Henni András (Bandosz): Rendkívüli fizikai adottságokkal rendelkezik, a jövő embere, gépészmérnök.

Horváth Elemér (Aladár) A jolly joker: gyors, jókezű hátvéd/bedobó, jó ötletekkel, gyors beszéddel.

Kangyal Tibor (Öcsi): Ő az, aki igazán játssza a kosárlabdát, kitűnően irányítja csapatát. A kosárlabdapályák zsonglőre, építész. 95-szörös válogatott.

Klauz Tibor (Pikuj): Egy jókezű, lelkes műegyetemista, vasútépítő üzemmérnök.

Dr. Korányi László (Kojgó): Mind a válogatottban, mind a MAFC-ban a pályán a helye, orvos.  55-szörös válogatott.

Kucsera József (Józsi): Ügyes, kiszámíthatatlan, szereti a labdát, bátran vállalkozik a pályán is. A „Gurman” csöves manométer szakértője. Üzemmérnök, sportszervező-vállalkozó, 57-szeres válogatott. 

Légler Béla: Taktikai érzéke, technikai tudása irigylésre méltó, sokat várnak tőle, közlekedés-mérnök.

Nagy László (Kelgyó) Kedves, lelkes, önfeláldozó csapatember, erőssége többek között a vidámság és nevettetés is. Közlekedésmérnök, 5-szörös válogatott.

Pólik György (Ficek): A csapat humoristája, a bajnoki cím megszerzésének egyik kovácsa, gépészmérnök. 125-szörös válogatott.

Prieszol József (Ferkó): A legbalszerencsésebb játékos, az Európa-szerte jól ismert ruganyos dobógép, térdsérülése miatt csak néhány mérkőzésen szerepelt. Építőmérnök. 114-szeres válogatott.

Dr. Salgó András (Oszi): A csapat ifjú titánja, fizikai képességei révén egy-két éven belül a nemzetközi élvonalba is eljuthat, vegyészmérnök. Később összekötő kapocs MAFC-os generációk között, vezéregyéniség a pályán és azon kívül is, a MAFC tanárelnöke. A titrálás fogalmát csak miatta ismerik a nem vegyész csapattársak. 70-szeres válogatott.

Szirmai Zoltán (Zoli), Megbízható, stabil, nyugodt hátvéd. Könnyű vele játszani, de azért ki lehet hozni a sodrából. Matematikus-gépészmérnök, 67-szeres válogatott.

Takács Ákos (Ákos) Nagy munkabírású, képzett hátvéd. Ha kell átmegy a falon is,…átment. Építőmérnök és építészmérnök. 

Ujhelyi Gábor (Mesztic):  A csapat legfiatalabb játékosa, az év meglepetése, kulcsjátékossá lépett elő.  Csupa szív, lelkes, kiváló ütemérzékű játékos. Atlétikus képességeit minden felmérőn igazolta. Jól ért a női csapatok menedzseléséhez is. Kosárlabda szakedző, 117-szeres válogatott.

A sikerkovácsok – 1970:

Haris Ferenc: A MAFC duplázott  ’70-ben, azaz bajnokságot és kupát is nyert. Még sem maradt a szezon után, nem tudta megtalálni a közös hangot.

Szakosztály vezető: Drégely László (Drexi), Boros Györgyné (Évike)

Intéző: Vadkerti Gábor (Duda)

A sikerkovácsok – 1975:

Balogh Gábor (Kismester) 61 évesen hunyt el. Az emberi kapcsolat teremtés és csapat pszichológia bajnoka.

Akik sajnos már elhagytak bennünket:

Sáfrány Csaba (Szurkos) 69 éves lenne (2019-ben elhunyt), gépészmérnök. Csendes, halk szavú, jó atlétikus képességű bedobó.

Korabeli Népspot „Aranykezű gyerekek” c. cikk  alapján.