Országos Serdülő Bajnokság, Főtábla, 6. forduló

2024. április 27.-28., Menyecske Aréna

Vasas Akadémia/A – MAFC/A 84-80 (22-16, 20-24, 22-23, 20-17)

MAFC/A: Marossy 16, Pénzes 11, Pichovszky, Sztancsik 2, Román. Cs: Gábor 11, Száraz 14/12, Kelemen 19/3, Makra 4, Szabó 3, Tényi, Nógrádi.

MAFC/A – NKA Pécs/A 57-105 (12-27, 11-33, 20-21, 14-24)

MAFC/A: Marossy 15, Pénzes 13/3, Sztancsik 2, román, Pichovszky. Cs: Száraz 7/3, Gábor, Kelemen 11, Szabó, Bittera 6, Tényi 3/3, Makra.

Budapesti Honvéd/A – MAFC/A (15-20, 21-24, 21-12, 23-19)

MAFC/A: Marossy 17/3, Pézes 9/3, Száraz 6/6, Román, Nógrádi 2. Cs: Gábor 13, Kelemen 17, Pichovszky 9/6, Szabó 2, Tényi, Turcsik, Bittera.

Ménkű Tibor: Mi rendezhettük meg a bajnokság utolsó főtábla fordulóját, ahol a bajnokság három legerősebb csapatával mérkőztünk meg. A fortuna ezúttal sem volt velünk, így a szombati napon egymás után kétszer léptünk pályára. 

Első mérkőzésünkön szerettük volna megmutatni a Vasasnak, hogy az előző fordulóban tőlük elszenvedett 70 pontos vereség nem a realitás. Ez olyannyira sikerült, hogy 4 pontra szorongattuk meg őket! Most először tudtunk a szezon során teljes csapattal kiállni, ami sokat számított. Ugyanakkor mindaddig nem tudunk megnyerni egy ilyen mérkőzést, ameddig nem vigyázunk jobban a labdára. Hússzal több labdát adtunk el az ellenfelünknél, ez nem fér bele egy szoros mérkőzésen. Harcosságunknak köszönhetően nagyon jól kompenzáltuk a palánk alatti magasságbeli hátrányunkat, véleményem szerint ez volt az egyik kulcs a szoros meccshez. A másik pedig egyértelműen a csapatjáték: támadásban szépen kerestük egymást, a jó helyzeteket, és sokkal kevesebb egyéni erőlködés jellemezte a játékunkat.

A lefújást követően kevesebb mint 1,5 óránk volt rendbe szedni magunkat az újabb nagyon komoly megmérettetés előtt. Na, ez nem sikerült…. Sajnos nem tartunk még ott mentálisan, hogy kétszer egymás után tudjunk nagyot küzdeni. Nem a 48 pontos különbség zavar, hanem az, ahogyan az első félidőben mozogtunk (inkább nem mozogtunk) a pályán. A félidő után sikerült egy értékelhető játékrészt produkálni, de ilyen ellenfelek ellen egyetlen percnyi rövidzárlat sem fér bele.

Vasárnap reggel az a kérdés fogalmazódott meg bennem, vajon melyik arcunkat fogjuk mutatni: a szombati első vagy a második meccsen látottat? Szerencsére, azt hozták a fiúk, ami miatt nézőként is érdemes vasárnap reggel 9 órakor serdülő meccsre menni. A mérkőzés legvégéig olyan koncentrációt, fókuszáltságot, mentális erőt mutattak, amit eddig még nem láttam tőlük. Ez az eredményen is meglátszott. Másfél perccel a lefújás előtt még volt esélyünk a győzelemre, de egy két-hiba becsúszott, ami miatt nem tudtuk megverni az U14 alapszakasz első Honvédot.

A három vereség ellenére nagyon büszke vagyok a srácokra! A munka nem áll meg, az előttünk álló 2,5 hétben javítjuk a hétvége hibáit és arra törekszünk, hogy minél jobb eredményt érjünk el az Országos Döntőben.