Másodszor is a PVSK szerzett előnyt a negyeddöntőben, így győzelmi kényszerben lép pályára az Újbuda MAFC a párharc negyedik mérkőzésén, pénteken 19 órától a Gabányiban. Két szoros ütközet után a harmadikat egyértelműen a Vasút uralta, kedden nem volt reális esélyünk a pécsi sikerre, de jobb védekezéssel és a hazai közönség segítségével minden esélyünk megvan arra, hogy ismét egyenlítsünk – ez esetben vasárnap harmadszor is megostromolhatnánk a Laubert egy mindent eldöntő ötödik meccsen.

Amíg a széria első és második felvonása során is nekünk kellett kapaszkodnunk kezdetben (ez mindkétszer sikerült is), legutóbb csapatunké volt az első öt pont, mégis a Párducok kerültek rövidesen tetemes előnybe – nem tette egyszerűbbé a dolgunkat, hogy tízből hattal kezdett kintről ellenfelünk, de könnyű kosarakat is engedélyeztünk. A 15. percben, 40-48-nál volt utoljára egyszámjegyű a különbség, a második negyed második felében viszont szétesett a Garai-legénység játéka. A félidei 22 pontos hátrányból nyolcat sikerült lefaragni, de nem a hatékonyabb védekezésnek, hanem annak köszönhetően, hogy Dávid és a nagyszünet után 35, összesen 43 pontot szerző Kazy együtt nyolc triplát szórt a harmadik etapban. Támadójátékunkat nem érheti panasz, hiszen 114-ig jutottunk idegenben, ugyanakkor valamennyi játékrészben kaptunk legalább 32 pontot: nem csupán megszórta magát, végig hatékonyan dobott a PVSK, nem kérdés, hogy ennél több kell védekezésben.

Az első két találkozón mindkét csapat szezonátlaga alatt teljesített távolról, ezúttal viszont 44%-kal dobtak a baranyaiak (14/32), igaz, a Kazy-Dávid kettős a mieink mutatóját is feltornázta 32%-ra (12/38), bár a többiek 0/17-tel zártak. Szintén fontos, bár a dobószázalékkal (58%-42%) szorosan összefüggő mutató, hogy a lepattanócsatát is elveszítettük (44-35), bár támadó oldalon ismét több lecsorgót gyűjtöttek a fővárosiak (8-10). Nagy pozitívum, hogy a harmadik negyedben szinte kilátástalan helyzetben is tartást mutatott a Garai-legénység, így sikerült elkerülni a kiütést, ami a nagyszünet után tarthatatlan Kazy (43 pont, 7/12 tripla, 13 kiharcolt fault, 52 VAL) mellett agresszívebb védekezésünknek is köszönhető, ami a kapott pontok számában nem, de a 14 szerzett labdában megmutatkozott, az eladottak száma így is egyenlő (18-18) volt a számos ki nem kényszerített pontatlanság miatt. Bajai kötödésű bedobónk mellett csak Dávid zárt igazán jó meccset egyénileg, míg Bordács és Kovács nagy mezőnymunkát végzett. Pécsi oldalon ellenben sorjáztak a remek egyéni teljesítmények: Plézer 24 perc alatt ért el 25 pontot, 11 lepattanót és 36-os VAL-t, de Djordjevics (19 pont, 11 pattanó, 32 VAL) és Molnár Mátyás (26 pont, 8 kiharcolt fault, 31 VAL) is nagyot játszott, miközben összesen nyolcan zártak kétszámjegyű teljesítményindexszel, míg az újbudaiak közül csupán az említett négy játékos. 76 faultot és 101 büntetőt ítéltek a játékvezetők, valószínűleg mindkét szám piros csoportos rekord, három sportszerűtlen és öt technikai hibát kaptak a piros-feketék, akik közül hatan kipontozódtak – bár a szabálytalanságok egy része taktikai jellegű volt, ennél biztosan fegyelmezettebbnek kell lennünk a folytatásban ahhoz, hogy legyen esély a továbbjutásra.

Dávid Benjáminon semmi nem múlt szerdán, kilencből öt távoli dobása célba ért, 24 perc alatt 17 pontig és 19-es VAL-ig jutott Pécsett. “Úgy gondolom, hogy ki kell zárnunk minden külső tényezőt, csak magunkra és a saját játékunkra kell koncentrálnunk a folytatásban. Ezen felül meg kell növelnünk az agresszivitásunkat, főleg védekezésben, ha ez sikerül, a támadással sem lesz gond. A szezonban a legnagyobb erősségünk eddig a csapategység volt, és most talán minden eddiginél nagyobb szükségünk lesz rá. Mindenképpen ki akarjuk harcolni az 5. mérkőzés jogát, és ennek érdekében mindent meg is fogunk tenni!”

Tíz napon belül negyedszer találkozik két hasonló játékerőt képviselő csapat – ilyenkor már jellemzően nincsenek nagy szakmai újítások, az erőnlét mellett inkább apróságok dönthetnek. Kedden egyértelműen a PVSK volt, de már többször bizonyítottuk, hogy képesek vagyunk jó teljesítményre nyomás alatt, szombati győzelmünkben pedig kulcsszerepet vállalt a lelkes a MAFC-tábor. Nincs hibalehetőség, nincs kifogás: győzelem és mindent eldöntő ötödik meccs idegenben, vagy búcsú az érmes reményektől – harcoljunk együtt, MAFC-családként! Zúgjon a hajrá, MAFC!

Fotó: Girgász Benedek