Minden jó, ha a vége jó – csütörtök esti bajnokinkat remekül jellemzi a gyakran idézett mondás. A Tehetséges Fiatalok kezdték nagyobb lendülettel a meccset, az első félidőben védekezésben és támadásban is messze tudásunk alatt teljesítettünk, így a félidőben 13 ponttal előrébb jártak a sárga-kékek. A nagyszünet után volt egy fellángolásunk, de ez nem tartott sokáig, hétről 16 egységre nőtt a differencia a 29. percben. Ekkor egy időkérés után sokkal agresszívebbé vált a Lakits-tanítványok játéka, amivel nem tudott mit kezdeni a TF, az utolsó hét percben egyetlen pontot kaptunk, Kovács Levente pedig előlépett nyerőemberré, labdát szerzett, támadóhibát harcolt ki és kulcsfontosságú kosarakat dobott, vezérletével már-már vert helyzetből felállva megszereztük ötödik győzelmünket az alapszakaszban.

Két kiváló előjelellel várhattuk a mérkőzést: U21-eseink magabiztosan verték a fordulót listavezetőként kezdő hazaiakat (60-87), ezzel élre álltak a tabellán, illetve közel hat hét után visszatért sérüléséből és rögtön a kezdőcsapatban kapott helyet Polgárdy Ádám. Az első támadásból Bazsó dobott hármast, öt gyors ponttal válaszoltak a hazaiak, soproni nevelésű irányítónk egyenlített. Sajnos nem kezdtek jól a Lakits-tanítványok, védekezésben kevés ellenállást tanúsítottak, támadásban pedig sokat hibáztak, Heimann triplájával négy perc játék után már 14-7-re vezetett a TF. Ekkor keményítettek játékukon az újbudaiak, ezzel sikerült szabálytalanságokba és rossz dobásokba belekényszeríteni a házigazdákat, Bordács 2+1-es akciójával egy pontra olvadt a különbség (14-13). Mégsem jött össze a fordítás, mert a következő labdabirtoklás során öt támadólepattanót szedtek, ennek köszönhetően szereztek is négy pontot a Tehetséges Fiatalok… Katona vette hátára a mieinket két jó betöréssel, de rossz védekezésünk következtében tovább nőtt a különbség, Lőrincze egy triplát, Várszegi két ziccert váltott pontokra, Kovács labdaszerzés utáni duplája csupán arra volt elég, hogy 25-19-re zárkózzunk az első negyed végére. A kisszünetben vezetőedzőnk kiemelte, hogy egy játékrész alatt hét támadólepattanót engedélyeztek tanítványai a sárga-kékeknek, ami „az egész meccsre is sok lenne”.

Pápai Máté faulttal együtt értékesített közelijét visszadobta Molnár, ellenfelünk legújabb igazolása, Polster kintről kezdte a pontgyártást, Katona floaterrel jelentkezett, Pápai ellen vitatható személyi hibát, majd technikait ítéltek, a Veszprémből érkezett magasbedobó harmadik esélyből tíz pontra növelte a differenciát a 12. percben, természetesen jött az időkérés szakmai stábunktól (34-24). 0-s számú hátvédünk saroktriplával ugrasztotta talpra a kispadot, sajnos Tichov is beszórt egy trojkát indításból, aztán hármat dobhatott, büntetőivel egy szép Polgárdy-Pápai összjáték ellenére kialakult az addigi legnagyobb különbség, kevesebb mint 14 perc alatt eljutottak negyvenig a vendéglátók (40-29). Ismét Katona lendített a MAFC döcögő szekerén, továbbra is sok volt a pontatlanság a játékunkban, de szerencsére megtorpant a TF is. Bordács lerohanásból, faulttal együtt szerzett kosarát hosszú gondolkodás után nem adták meg a játékvezetők, mondván, hogy Pápai beleért a végül becsorgó labdába, majd a túloldalon Kovács harmadik hibáját ítélték meg nagyon könnyű síppal, kezdett kicsúszni a mérkőzés a kékmezes trió kezéből, élt az eséllyel a hazai gárda, Heimann újabb triplát süllyesztett el (47-35). Továbbra sem a mi szánk íze szerint alakult a találkozó, gyengén dobtunk mezőnyből, a túloldalon Kódor pillanatok alatt feltett hat pontot a táblára, Polgárdy villant egyet a periméterről, ezzel együtt 53-40-es hátrányban vonulhattak az öltözőbe az indiszponált piros-feketék. Az első félidőben mindkét csapat 13 védőlepattanót gyűjtött, viszont riválisunk – elsőszámú centere, Tömösváry nélkül – ugyanennyi lecsorgó labdát szerzett a másik térfélen is, míg mi csak hetet, de a tíz eladott labdánk sem mutatott jól.

Sebők sikeres egyéni akciójával vette kezdetét a harmadik etap, ettől függetlenül jó felfogásban, energikusan tértek vissza az öltözőből a műegyetemisták, sorra szerezték a labdákat és a védőlepattanókat, amikből gyors ellentámadásokat vezettek a Polgárdy-Bordács kettős révén. Meg is zavarodtak a Tehetséges Fiatalok, bő három percen át nem voltak eredményesek, 13-asunk közelijével 55-47-re zárkóztunk. Sebők törte meg a hazai gólcsendet, Vámos válaszul hármassal jelentkezett, aztán Polgárdy tört a gyűrűre, úgy tűnt, hogy szabálytalanul állították meg, de néma maradt a síp, reklamálásért irányítónk és kispadunk is technikait kapott, ekkor kiestünk a jó ritmusból, Tichov és Heimann hárompontosaival visszaállt a félidei különbség a 27. percre (64-51). A négy hibával visszatérő Kalmár egymás után két bejátszást oldott meg, 68-52-nél már nagy bajban voltunk, de egy időkéréssel sikerült rendezni a sorokat, Bazsó visszatérése új lendületet hozott a játékba, nem volt reménytelen a helyzetünk az utolsó negyed előtt (68-58).

Tichov büntetett távolról egy védelmi hibát, Katona labdaszerzés utáni kettesét is ő annulálta, Pápai és Polgárdy révén mégis bejöttünk tíz alá, aztán Pintér ment végig szépen, de a hazaiak pontkirálya újra betalált (75-66). Igyekezett minél jobban felgyorsítani a játékot a MAFC, Kovács higgadt maradt a büntetővonalnál, Bazsó támadóhibát harcolt ki, ezzel bónuszba kerültünk, aztán célba talált az Íjász: Pápai Máté bátran beleállt egy távoliba, ami csont nélkül hullott be. Kovács mintaszerűen harcolt ki támadószabálytalanságot az ellenfél térfelén, Polgárdy technikaiért dobhatott, aztán Bazsó állhatott a vonalra, egy labdára olvadt a hátrányunk az utolsó öt percbe lépve (75-73). Kalmár is támadásban faultolt, ezzel kipontozódott, 1-esünk ismét TF-technikai után szerzett egy pontot, Kovács lefordulásával 3:30-cal a vége előtt már vezettünk (75-76). Feszült pillanatok következtek, sokáig nem született újabb kosár, de személyi hiba sem, Baki reklamálásért kapta meg a maga ötödikjét, Kovács kemény védekezése labdaszerzést, majd könnyű gólt ért a 38. perc végén (75-79). Tichov floaterét, Polgárdy tripláját, majd a világos mezesek vezérének hárompontosát is kidobta a gyűrű, Kovács viszont már nem hibázott a 6,75-ön túlról egy perccel a vége előtt. A nagyot küzdő TF-BP természetesen nem adta fel, de már nem engedtük ki a kezünkből a mérkőzést, iszonyú mélységből felállva, huszáros hajrával gyűjtöttük be a két pontot fővárosi riválisunk otthonában, a záró dudaszó után felállva tapsolt az újbudai tábor (76-85).

A mérkőzés visszanézhető az alábbi linken: https://www.youtube.com/live/HAflFrJChuo?si=Tz0692XQ9MTLKlRd .

Ahogy arra Lakits András is utalt nyilatkozatában, ambivalens érzésekkel távozhattunk a Ludovika Arénából – a  legfontosabb persze, hogy győztesen, így félig tele van a pohár. Nagyjából 15 percen át sikerült a tervezett agresszivitással, koncentrációval játszani: a harmadik negyed elején és végén, valamint a záró felvonásban, ezen időszakot 40-10-re nyerték a mieink, a maradék 25 játékpercben viszont egyértelműen alárendelt szerepben voltak. Bíztató, hogy csapatunk mentálisan és fizikálisan is van olyan állapotban, hogy képes egy ekkora fordítást bemutatni, de az sem jön rosszul, hogy ezúttal egy kicsit hosszabb idejük lesz a fiúknak felkészülni a következő kihívásra: november 30-án a Nyíregyháza érkezik a Gabányiba.

NB I. B Piros csoport, alapszakasz, 9. forduló

TF-BP – Újbuda MAFC 76-85 (25-19, 28-21, 15-18, 8-27)

TF: Sebők 5, Tichov 21/12, Heimann 14/9, Baki 8/3, Kalmár 6. Cs.: Kódor 6, Polster 5/3, Várszegi B. 4, Molnár M. 4, Lőrincze 3/3.

MAFC: Polgárdy 16/3, Pintér 2, Bazsó 15/3 (+10 lepattanó), Bordács 8 (+13 lepattanó), Pápai 16/3. Cs.: Katona 13/3, Kovács L. 12/3, Vámos 3/3, Dobos -.

Beák Gábor: Nehéz ezt most értékelni, nagyon sok minden játszódik le ilyenkor az emberben, ha visszanézi, biztos reálisabban látja. Most inkább az érzelmek visznek el. Nagyon sok technikai volt, nyilván a játékvezetők próbálják kézben tartani a mérkőzést, az ellenfél megkapta az első technikait, és ezzel kiharcolta azt, hogy nem lehet megszólalni sem a pályán. Ez nem mi voltunk, hanem az ellenfél, de úgy látszik, ez a célravezető, hogy ezt ki kell harcolni, és akkor mindkét oldalon egyensúlyban legyen, ezt így meg lehet oldani. De igazából 30 percen keresztül jól játszottunk, ez nagyon biztató, és ami igazán fontos, hogy megint csapatként, megint új emberek léptek elő. Ezt az energiát kell nekünk egy jó irányba terelni, ami egyenként van az emberekben. Büszke vagyok rájuk. Nyilván ezeket el kell nekünk bírni, attól leszünk jó csapat, nyerő csapat, ha ezeken túl tudunk menni, és még fegyelmezettebbek tudunk lenni, alkalmazkodni akár az ellenfélhez, akár a játékvezetőkhöz. Nyilván nem rossz szándékból fújtak így, csak azt gondolom, hogy voltak olyan pillanatok, amikor kicsit ritmustalan volt a fújás.

Lakits András: Gratulálok a csapatnak a győzelemhez! Szép szóval élve elképesztően sok munka vár ránk, lehetne sokkal csúnyábban is mondani, de annak nem itt van a helye. A második félidőben már hasonlított az agresszivitás arra, amit mi szeretnénk játszani. Az első félidőben katasztrófa volt, nincs is mit beszélni róla. Csak ismételni tudom magam: nagyon sok munka vár ránk.