A rossz kezdés után 21 pontos hátrányból felállva elvette a DEAC U23 veretlenségét az Újbuda MAFC. Az első negyedben nem voltunk elég élesek hátul, ezt kihasználva állva hagytak minket a remek dobóformát kifogó fehér-feketék. 19-40-es állásnál Molnár Tamás hárompontosaival kezdtünk el zárkózni, lépésről lépésre dolgoztuk le a debreceni előnyt, a 34. percben Vámos Ádám saroktriplájával fordítottunk, a folytatásban pedig már nem engedtük ki a kezünkből a vezetést – nagyon értékes két pontot sikerült itthon tartani!

Bár ezúttal nem telt meg a Gabányi oldallelátója a kezdésre, nem volt hiány ismerős arcokban, két korábbi játékosunk, Misek Levente és Komma László, két debreceni légiós, Williamson és Anderson, illetve több, egyik klubhoz sem kötődő kosaras és edző is kilátogatott a Gabányiba. A felkötött karú Polgárdy Ádám csak a kispadról segíthette a többieket, a Pethő-legénység elsőszámú irányítója, Szentkuti Ákos is hiányzott, Bazsó Brúnó viszont felépült sérüléséből. Bordács elhozta a feldobást, majd bezsákolta Kovács bejátszását, Bazsó remekül tért vissza, hat pontot szerzett az első három percben, de a debreceniek is nagy lendülettel kezdtek támadásban, Hőgye Patrik vezérletével ők kerültek először egy labdányinál nagyobb előnybe (8-12). Hőgye mellett Kovács Ákos is nagy kedvvel játszott, tripláikkal már nyolccal is elléptek a vendégek, Kovács Levente és Pintér ziccereivel próbáltuk tartani a lépést, ám Hegedüs visszatett egy lecsorgó labdát, aztán a sarokból beemelt egy középtávolit (14-22). Bordács gyötörte be faulttal együtt, továbbra sem voltunk elég összeszedettek hátul, amit ismét megbüntetett második esélyből a fehér-feketék 28-asa, aki aztán újabb két trojkával demoralizálta a mieinket, a másodikat faulttal együtt verte be – nincs mit szépíteni rajta, nem pörögtünk fel kellőképpen a kezdésre, ezt kihasználva szétdobtak minket az ihletett formában tüzelő akadémisták (17-33).

Feszesebb védekezéssel tértünk vissza a kisszünetről, Bazsó átrobogott a pályán egy megszerzett védőlepattanóval, Flasár szerzett egy centergólt, borzasztó pontatlanok voltunk támadásban a zónával szemben, hosszú időn át nem találtunk be, így a 15. percben Várszegi hármasával átlépte a húsz pontot a differencia (19-40). Lakits András időkérése után Molnár Tamás hintett be hidegvérrel egy elképesztően fontos triplát, Bordács a helyére pöckölt egy lecsorgó labdát – felcsillant egy halvány reménysugár, jött is az időkérés a túloldalon. Molnár ismét betalált a hazai kispad elől, Pápai pontra váltotta büntetőit, Hőgye megint begyűjtött egy támadólepattanót, de centerünk annulálta dupláját, aztán egy rossz triplakísérletet összeszedve tíz pontra csökkentette hátrányunkat (33-43). Sajnos a következő támadásnál lenn maradt a parketten 27-esünk, de a játék nem állt meg, Neuwirth be is dobta az üres távolit a lerohanás végén. Ez sem törte meg lendületünket, Bazsó dobócsel után középtávolit, Kovács betörésből ziccert értékesített, a félidő utolsó támadásából pedig nem született kosár – bár  előzetesen aligha írtuk volna alá, az első 15 perc fényében kifejezetten bíztatónak tűnt a nagyszünetben a táblán álló 37-46-os eredmény.

Bazsó-triplával indult a harmadik negyed, Flasár nehéz helyzetből volt eredményes, Bordács egy büntetőt dobott be, Hőgye egy floatert, aztán egy hármast is, csapatkapitányunk közelijével jöttünk vissza mínusz tízre (43-53). Flasár zsákolással büntette, hogy egyedül hagyták a fehérmezesek, Kovács szépen csempészte fel a labdát, Hőgye büntetőzhetett – sajnos  állandósult a tíz pont körüli különbség. Bordács Soma állt a mieink élére, szemfüles közelije után kétszer is lendületből mehetett a vendég védelemre és mindkétszer jó döntést hozott, előbb leadta a labdát Bazsónak, majd maga fejezte be az akciót, a 26. percben 51-57-re jöttünk fel. Kovács Levente labdaszerzése után négy egységre olvadt a differencia, Hőgye sajnos csapata szempontjából a legjobbkor szórt két hármast, de nem estünk össze, Kovács ismét ziccerig ment, Bazsó faulttal együtt vert be egy középtávolit (57-63). Kovács Ákos nem hibázott büntetőből, Varga már igen, de pontatlanok voltak a hazai kísérletek, így Neuwirth horgával újra tíz volt közte. A játékrész hajrájából kihoztuk a maximumot: az újbudai Kovács értékesített egy közelit, hiába faultolták, Pintér lépéshibába kergette Vargát, Biber pedig visszatett egy pattanót az utolsó másodpercben, 62-67-ről indult az utolsó etap.

A záró felvonás is Bazsó Brúnó találatával kezdődött, emberről vágott be egy középtávolit, tovább is zárkózhattunk volna, ehelyett Kovács Ákos mutatott be igencsak vitatható 2+1-es akciót. Pápai gyötört be egy közelit Flasár szorításában, plusz egy helyett reklamálásért technikai volt az ítélet, Katona hidegvérű volt a büntetővonalnál, Pintér labdát csent, aztán zsákolt, Vámos beleállt egy saroktriplába és robbant a csarnok: a 34. percben visszavettük a vezetést (73-71)! Katona tört be remekül, Hőgye lezárta a DEAC gólcsendjét, Bordács kegyetlenül bezúzta Kovács nagyszerű átadását, egy labdaszerzés után pedig újabb gólpasszt osztott ki 7-esünk, ezúttal Katona volt a befejező, bő három perccel a vége előtt 79-73-ra vezettünk. Az utolsó két játékpercre fordulva ismét 0-sunk ziccerezett, Hőgye 50%-kal büntetőzött, aztán feltett egy szép bejátszást, 1:20-szal a vége előtt csak öt volt közte (81-76). A 40. percbe lépve Pápai állhatott a büntetővonalra, és nem remegett meg a keze, Kovácsnak sikerült elhalásznia egy debreceni bejátszást, ezzel gyakorlatilag eldőlt a mérkőzés, Bazsó kapott még egy technikait, így Várszegi alakította ki a 83-77-es végeredményt büntetőből – borzasztó kezdés után nagyot küzdve, nagybetűs csapatként játszva sikerült fordítanunk és megszereznünk első hazai győzelmünket.

Tény, hogy a szezonban még nem dobott olyan jól kintről Pethő Ákos együttese, mint ezúttal az első negyedben, ám ez sem lehet mentség az ekkor kapott 33 pontra. A második szakasz első öt percében csupán két pontot szereztek a Lakits-tanítványok, nagy fegyvertény, hogy ilyen kezdés után sikerült fordítani, ez ekkora hátrányból még senkinek nem sikerült idén a Piros-csoportban. Minden pályára lépő játékosunk fontos pontokkal vette ki a részét a győzelemből, 9 szerzett mellett mindössze 4 eladott labdát jegyeztünk és csak tíz pontot kaptunk a negyedik játékrészben – ha sikerül állandósítani az utolsó 25 perc játékát, a jövő keddi, Kaszások elleni hazai kupameccsen és a vasárnapi bajnoki rangadón, a BKG otthonában is jó esélyünk lesz a győzelemre.

NB I. B, Piros csoport, alapszakasz, 5. forduló

Újbuda MAFC – DEAC U23 83-77 (17-33, 20-13, 25-21, 21-10)

MAFC: Kovács L. 14, Katona 8, Bazsó 19/6, Bordács 16, Pápai 11. Cs.: Molnár T. 6/6, Pintér 4, Vámos 3/3, Biber 2.

DEAC: Hőgye 31/15, Varga S. 3/3, Neuwirth 7/3, Kovács Á. 10/3, Flasár 8. Cs.: Hegedüs 13/6, Várszegi 5/3, Czermann -.

Lakits András: Gratulálok a csapatnak a győzelemhez, de emelem kalapomat a debreceni fiatalok előtt is, mert nagyon jól játszottak. Nagy meló volt 21 pontos hátrányból visszajönni, nagyon jól dobott a DEAC az első negyedben, de úgy érzem, hogy ehhez a mi rossz védekezésünk is kellett. Utána szigorítani tudtunk a védekezésünkön és lépésről lépésre egyre közelebb tudtunk jönni, de újra és újra elkövettünk alapvető hibákat, ezért csak a negyedik negyed elején tudtuk a magunk javára átbillenteni a mérkőzést. Úgy érzem, hogy az volt a fordulópont, amikor mínusz 21-nél a 17 éves Molnár Tomi beállt és bevert két triplát annak ellenére, hogy ő ma délelőtt már játszott egy juniormeccset. Sokkal nagyobb energiával kell játszanunk minden szinten, ebben fejlődnünk kell, továbbra is keressük a játékunkat Ádám hiányában, mégiscsak a kezdő irányítónkat veszítettük el, de úgy érzem, már jó úton járunk. Még időre van szükségünk ahhoz, hogy az új rendszerre átálljunk, de leginkább a védekezésben látom a mai problémáinkat, nagyon sok könnyű dobást engedünk a debreceni akadémistáknak, akik éltek is a lehetőséggel – nem véletlenül játszanak közülük egyre többen egyre többet az A csoportban és álltak eddig 4-0-val. Nagyon örülök a győzelemnek, mert lélektanilag rendkívül fontos volt, a jövő héten két nehéz meccs vár ránk, mostantól arra készülünk.

Pethő Ákos: Az első félidőben jelentős előnyt tudtunk kiépíteni az extra dobóteljesítményünknek köszönhetően, várható volt, hogy ezt nem fogjuk tudni tartani a végéig, ez sajnos be is igazolódott.  Ami kicsikét fájó, hogy a második félidőben több olyan támadásunk volt, amiből dobásig sem jutottunk, ezekből az eladott labdákból tudta megfordítani a mérkőzést a MAFC – abszolút nem érdemtelenül. Örülök, hogy kissé tartalékosan is ilyen jó meccset tudtunk játszani, az igazi az lett volna, ha végig olyan koncentráltak vagyunk, mint az első 15 percben, de nem történt tragédia, készülünk a következő mérkőzésünkre.