Nincs mit szépíteni rajta, teljesen másképp alakult első Gabányiban lejátszott bajnokink, mint ahogy azt elterveztük. A faulthatáron védekező Vasas a feldobástól kezdve nagyobb energiával és pontosabban játszott, így végig vezetve, simán nyert, de ami talán ennél is fájóbb, hogy két alapemberünk, Bazsó Brúnó és Polgárdy Ádám számára is sérülés miatt ért véget idő előtt a találkozó. Nehéz időszak előtt állunk, de van miből erőt merítenünk: hatodik emberünktől ismét óriási támogatást kaptunk – köszönjük a szurkolást, nagy szükségünk lesz rá a folytatásban is.

A kezdésre teljesen megtelt a Gabányi oldallelátója, már a bemutatásnál remek hangulatot teremtett a MAFC-tábor. Bizakodásra adott okot, hogy visszatért sérüléséből Pintér Dávid, ő és Polgárdy Ádám is bekerült a kezdőcsapatba. Pleesz Ádám ziccerével indult a találkozó, Pintér harcolt ki faultot távoli dobás közben, majd mindhárom büntetőjét a helyére küldte. Takács közelijét Fekete triplája követte, aztán Bordács tette fel Pápai nagy labdáját, de sajnos a következő négy pontot is Fekete szerezte – eleinte nem sikerült megtalálni az ellenszert a Vasas agresszív védekezésére, ugyanakkor kevesebb mint öt perc alatt bónuszba kerültünk (5-11). Bordács és Pápai faragott a hátrányból, ám a padról beálló Andrássy révén ismét hat pont volt közte – nem sokáig, mert Polgárdy Pápai újabb szép passzából, majd büntetőből is eredményes volt (12-14). Bazsó deréksérüléssel együtt is vállalta a játékot, de már a 6. percben le kellett jönnie, a folytatásban pedig már nem is tudott pályára lépni. Pápai a vonalról válaszolt Andrássy újabb centergóljára, aztán Kovácsot sem tudták szabályosan megfogni a vendégek, de ő sajnos nem talált be, két könnyű góllal büntetett ellenfelünk, időt kért Lakits András (13-20). Katona emelt be egy fontos középtávolit, Homoki nagyon üresen maradt a gyűrűnk alatt – az első negyed egyértelműen budai riválisunké volt, a mieink 13 mezőnykísérletéből csak 4 volt pontos, miközben 4 büntetőt is elhibáztak (15-22).

A második szakasz sem indult jobban, Pleesz Gergő betörésével már kilenc volt közte, Bordács válaszolt második esélyből, ám hátul továbbra sem voltunk elég élesek, kétszer is visszaszedte a lepattanót a Vasas, Homoki büntetőzhetett (17-26). Ekkor azonban Katona elsüllyesztette az első hazai hárompontost, ami fordulópontot jelentett: két szerzett labdából Kovács és Biber révén 24-26-ra zárkóztunk, jött is az időkérés a túloldalon. Bár az egyenlítéshez is volt labdánk, nem tudtunk élni vele, ezt követően pedig mi kerültünk mély hullámvölgybe, Rosta zsákolásával már 8-0-s futásban volt és ellépett tízzel az Arigbabu-legénység a 16. percben (24-34). Hiába szakította meg a játékot vezetőedzőnk, nem javult a játék képe – amíg a műegyetemisták az eladott labdákat, a kamaraerdeiek a támadólepattanókat gyűjtögették, Bordács zsákolása jelentett halvány reménysugarat (26-38). Farkas kettesére hárompontos akcióval feleltünk, Pápai nagy munkát végzett a festékben, Polgárdy trojkájával bejöttünk tíz alá, Homoki közelijét annulálta Katona, de Farkas és Rosta révén tucatnyi pontra növelte előnyét a vendégcsapat a nagyszünetre – egyértelmű volt, hogy az első félidőben látottaknál jóval több kell a Lakits-tanítványoktól a fordításhoz (36-48).

Polgárdy saroktriplájával újra egyszámjegyű lett a differencia, zúgott a „Védekezz!” a hazai táborból, jól is működött a piros-fekete zóna, de támadásban továbbra sem sikerült elkapni a fonalat, csak nem akart megszületni a következő MAFC-kosár, gyanús körülmények közt sorra kimaradtak közeli kísérleteink, az ezt megemlítő Lakits technikait kapott, Fekete kosaraival már húsz volt közte a negyed derekán (39-59). Egy Katona-Bordács alley-oop apró szépségtapaszt jelentett, de nem többet, Pápai ellen sportszerűtlen hibát ítéltek a játékvezetők, a legrosszabb dolog pedig csak ezután következett: a sokadik keményebb fault után Polgárdy Ádám jobb karját fájlalva fekve maradt a parketten… A folytatásban állandósult a húsz pont körüli különbség, Bordácsnak és Bibernek köszönhetően közelebb jöttünk, de Takács bravúrkosara zárta le a játékrészt (49-68).

Vámos két triplával jelezte, hogy még nem tettek le a fehérmezesek a fordításról, ám a Vasas sem maradt adós a válasszal, felváltva estek a kosarak, Pintér szépen ment ziccerig, Biber, majd Makkos is kipontozódott (57-73). Bordács közelije felcsillantott egy kis reményt, Katona hárompontosával 62-73-re jöttünk fel hat és fél perccel a vége előtt). Vendég időkérés után Fekete talált be kintről, rögtön érkezett a válasz Pintértől, ám a Vasas 7-ese az utolsó öt percbe lépve újabb két alkalommal beköszönt a sarokból, ezzel végképp eldöntötte a két pont sorsát (65-82). Játékosiank az utolsó másodpercig küzdöttek, de ez nem a mi napunk volt – megérdemelten, bántóan simán győzött a Gabányiban a Vasas (69-88).

A statisztika hűen tükrözi a játék képét, mindössze 39%-kal dobták a kétpontosokat a mieink, miközben elveszítették a lepattanócsatát (29-36), 12 pontot a büntetővonalon hagytak, kevesebb gólpasszuk (18-24) és több eladott labdájuk (15-12) volt, mint a piros-kékeknek. Kár lenne tagadni, nehéz helyzetben vagyunk, de nincs idő a sebek nyalogatására, küzdeni kell tovább – csütörtökön Kaposváron, a veretlen listavezető otthonában van jelenésünk.

NB I. B Piros csoport, alapszakasz, 3. forduló

Újbuda MAFC – Vasas Akadémia 69-88 (15-22, 21-26, 13-20, 20-20)

MAFC: Polgárdy 12/6, Pintér 11/3, Bazsó -, Bordács 14, Pápai 8. Cs.: Katona 12/6, Vámos 6/6, Biber 4, Kovács L. 2, Herló -.

Vasas: Takács 10, Pleesz G. 6, Fekete V. 25/16, Karosi 3, Pleesz Á. 10. Cs.: Andrássy 12, Homoki 9/3, Rosta 9/3, Farkas A. 6, Kelemen -.

Lakits András: Gratulálok a Vasasnak a győzelemhez, egyben szeretnék elnézést kérni mindenkitől, aki kijött ma nekünk szurkolni. Azt gondolom, hogy a mai teljesítményünk méltatlan hozzánk és ahhoz, amit képviselni szeretnénk, amiért maximálisan vállalom a felelősséget. Sajnos nem úgy alakult a hetünk, ahogy szerettük volna és ez meg is látszott azon, hogy milyen energiákat mozgósítottunk a mai napon. Egyszerűen messze elmaradtunk attól a szinttől, amit képviselni szeretnénk, sürgősen javulnunk kell. Nehezen kezeltük, hogy megpróbáltuk Bazsó Brúnóval sérülten is elkezdeni a mérkőzést, de már az elején éreztük, hogy ez nem fog neki menni, aztán a harmadik negyedben Polgárdy Ádámot is elvesztettük. Azt gondolom, hogy a faultarány nem tükrözi azt, amit a csapatom ma elszenvedett és nem érzem, hogy ez kosárlabdapályára való lenne, ám a játékvezetés asszisztált ehhez. Méltatlannak, következetlennek és felháborítónak tartom azt, hogy szerintem a második hete mi játsszuk a forduló rangadóját, mégis olyan játékvezetéssel szembesülünk, ami semmilyen szinten nem nő fel a csapatokhoz. Nem vagyok hajlandó elfogadni azt, hogy mérkőzés közben egy játékvezető azt mondja nekem, öröljünk, hogy ennyi faultot kapunk, miközben minden harmadikat fújja le és ennek eredményeképpen olyan szintre fajul a játék, hogy elveszítjük a legmeghatározóbb játékosunkat – lehet, hogy hosszú időre. Ehhez a felfogáshoz a Vasas alkalmazkodott jobban, készültünk rá, hogy ilyen stílusban fognak játszani, mégis rosszul reagáltunk rá, amiért – mint mondtam -, valószínűleg engem terhel a felelősség. Ezzel együtt úgy érzem, fel kellett volna nőnünk a feladathoz, a Vasas sokkal nagyobb energiákat mozgósított és jobban játszott, ez az oka a győzelmüknek, ám a korábban említett körülmények is hozzájárultak a különbséghez és a játék képéhez. Nem biztos, hogy jó, hogy ezeket most kimondom, lehet, hogy hosszú távon még rosszabb lesz a helyzet, de úgy érzem, hogy ami ma történt, elfogadhatatlan, mert sérüléshez vezetett.

Stephen Arigbabu: Először is gratulálok a csapatomnak a nagy csatában kivívott győzelemhez. Idegenben sohasem könnyű nyerni, ezért büszke vagyok arra, hogy végig tartottuk magunkat a terveinkhez. A nehéz pillanatokban nyugodtak maradtunk és helyes döntéseket hoztunk, ami elengedhetetlen volt a sikerhez. És már készen is állunk a következő kihívásra. Polgárdynak mielőbb felépülést kívánunk, a MAFC-nak pedig sok sikert a szezon hátralévő részében.