Hiába hajrázott nagyot, nem tudta ledolgozni első 13 percben összeszedett hátrányát, így a döntőben másodjára sem járt sikerrel Pécsett az Újbuda MAFC. A PVSK nagy lendülettel és kiváló dobóhatékonysággal kezdte a mérkőzést, a második negyed elején már 19 pontos hátrányban voltak a Lakits-tanítványok, akik a folytatásban ismét tanúbizonyságot tettek tartásukról, többször is felzárkóztak négy pontra és az utolsó percig meccsben voltak, de már nem tudták utolérni a hazaiakat. Több hibázási lehetőségünk már nincs, pénteken győzni kell hazai pályán, hogy vasárnap visszatérhessünk egy mindent eldöntő csatára a Mecsekaljára.

A nagy különbségű újbudai vereség után légióst cserélt Szrecsko Szekulovics, ezúttal Ognjen Micsovics helyett honfitársa, Luka Igrutinovics kapott lehetőséget, és ha már pályán volt, meg is szerezte az első pécsi kosarat faulttal együtt Archibald középtávolija után. Bordács és Plézer gólváltását követően Polgárdy, majd Archibald büntetőzhetett, a 4. percben 7-5-re vezettünk – ekkor még nem sejtettük, hogy a találkozón utoljára. Pedig sajnos így lett, akárcsak az első meccsen, ismét szórta a kosarakat Antóni és Plézer, és bár Polgárdy beszórta az első hármasunkat, Bordács és Biber pedig egy-egy közelit értékesített, Lakits Andrásnak kellett időt kérnie a gólgazdag periódus végén (22-14). Ez sem segített, Mokánszki is múlt szerdai formájában játszott, Katona büntetői csak ahhoz voltak elegendőek, hogy tízen belül maradjunk az első kisszünetig (28-19).

A második szakaszra sem javult a helyzetünk, sőt, amíg a mieink támadójátéka akadozott, szinte minden pécsi akció kosárral végződött, Bíró és Halász is triplával kezdte a pontgyártást, a 13. percben már 40-23 állt a táblán, amikor vezetőedzőnk újabb taktikai szünetet eszközölt – sajnos hasonlóan nyomasztó hazai fölénnyel kezdődött a harmadik összecsapás, mint a második múlt szombaton. Frank könnyű góljával már 19 pont volt közte, amikor végre összeállt a védekezésünk, ami ritmust adott a támadásainknak is. Buzás és Archibald révén futottak egy 6-0-t a piros-feketék, és bár egy hazai időkérés után büntetőkkel növelték előnyüket a hazaiak, akcióból hosszú percekig nem tudtak betalálni, Pintér faulttal együtt bevágott saroktriplájával, pontosabban a plusz eggyel bejöttünk tíz alá a félidő hajrájára, de a nagyszünetig már csak Horti és Plézer volt eredményes egyaránt szabaddobásból – ha számszerűen nem is álltunk sokkal jobban két negyed után, mint az első mérkőzésen, a második negyed második fele bizakodásra adott okot (49-37).

A térfélcserét követően felváltva estek a kosarak, Radó és Pápai közelről, Archibald középtávolról, Igrutinovics faulttal együtt talált be, Pintér újabb távolit értékesített, légiósunk gyorsindításos közelijével már csak nyolc pont volt közte (54-46). Amerikai játékosunk egy kaotikus szakasz végén zsákolni tudott, aztán egy 2+1-et is megcsinált, de még mielőtt igazán szorossá vált volna a csata, kaptunk két demoralizáló trojkát Antónitól és Halásztól (62-51). Biber és Buzás révén zárkóztunk, Archibald, majd három pécsi is büntetőzhetett, 7-esünk labdaszerzéses ziccerével bőven látótávolságon belül voltunk az utolsó játékrész előtt (66-60).

Antóni bravúrkosarát Biber, Mokánszki tripláját Buzás annulálta, ám a következő hét pontot a hazaiak szerezték, így 78-65-ről indult az utolsó öt perc. Polgárdy Ádám állt a műegyetemisták élére, zsinórban 15 MAFC-pontot szerzett, közte két triplával, így a 38. percben már csak öt volt közte! Sajnos a pécsi vezérek keze nem remegett meg, Halász floatert dobott, Igrutinovicsot szabálytalanul sem sikerült megállítani, Plézer büntetőivel újra tízzel mentek a hazaiak kevesebb, mint másfél perccel a vége előtt (88-78). Nem adták fel a mieink, Archibald szerzett két gyors kosarat, aztán eladták a labdát a házigazdák, Katona harcolt ki három dobást, amelyből kettőt értékesített is, ám a gyorsan szabálytalankodni próbáló Buzás ellen sportszerűtlen hibát ítéltek, ez pedig eldöntötte a lényegi kérdéseket – hiába küzdöttünk nagyot, túl nagy előnyt adtunk az elején a Párducoknak (95-89).

Mostantól nagyon egyszerű a képlet: győzelem vagy halál – a szezonban háromszor már sikerült nyernünk győzelmi kényszerben, az idény utolsó hazai mérkőzésén ismét minden szimpatizánsunkra szükségünk lesz, hogy negyedszer is megmeneküljünk a kiesés széléről!

NB I. B, Piros-csoport, döntő, 3. mérkőzés

Pécsi VSK-Veolia – Újbuda MAFC 95-89 (28-19, 21-18, 17-23, 29-29)

PVSK: Igrutinovics 16, Németh A. 2, Plézer 17/6, Antóni 23/9, Horti 3. Cs: Mokánszki 15/6, Halász 8/6, Frank 4, Bíró 3/3, Radó 2, Molnár M. 2.

MAFC: Polgárdy 22/9, Pintér 7/6, Archibald 25/3, Bordács 4 (+12 lepattanó), Pápai 2. Cs: Buzás 14/9, Biber 8, Katona 5, Komma 2.

Az egyik fél második sikeréig tartó párharc állása: 2-1 a PVSK javára.

Szrecsko Szekulovics: Gratulálok a játékosaimnak! Az utolsó mérkőzésen nagyon fájó vereséget szenvedtünk, ennek ellenére nagyon jól reagáltunk a folytatásban és talpra álltunk. Szeretném újra megdícsérni a közönséget, nagyon együtt éltek a játékkal, kiváló hatodik játékosként segítették a csapatot. Kulcsmérkőzés volt a mai, újra megvédtük hazai pályánkat. Szeretném külön megköszönni a Horti Bálint és a Bíró Olivér munkáját, hiszen sérülések hátráltatták őket, ennek ellenére nagyon hasznos tagjai voltak a csapatnak ma is. Mindenkit ki tudnék külön-külön is emelni, nagyon jól játszott mindenki, nagyon boldog vagyok, jó érzés a PVSK edzőjének lenni, remélem sikerül elérni a célunkat és együtt ünnepelhetünk a szurkolóinkkal!

Lakits András: Gratulálok a PVSK-nak a győzelemhez! Nem kezdtük jól a meccset, amit megbeszéltünk azt nem sikerült betartani. Egy nagyobb hátrányba kerültünk, amit a csapat ledolgozott és azt gondolom, hogy volt tartása, volt szíve a csapatnak. Megyünk tovább, ez benne volt a pakliban, hogy 2-1 lesz. Mindenki védi a hazai pályáját, nekünk sem lehet más a célunk a következő meccsen.