Az Újbuda MAFC a hazai vereség után nagyon mélyről felállva, fantasztikus hajrával fordítani tudott Nyíregyházán, ezzel egyenlített a negyeddöntős párharcban. A mindent eldöntő harmadik összecsapásra szerdán 18:30-tól a Gabányiban kerül sor – olyan hangulatot kell teremtenünk, amilyenben egyszerűen nem lehet más az eredmény, mint MAFC-győzelem!
„Az egész évben keményen dolgozott a csapat, igyekszünk holnap is mindent megtenni, hogy a legjobb formánkat tudjuk nyújtani. Izgalmas meccsre számíthatunk. Hálásak vagyunk a szurkolóinknak a támogatásért, és bízunk benne, hogy szerda este minél többen lesznek a Gabányiban” – foglalta össze várakozásait centerünk, Pápai Máté.
A párharc első 75 percében szinte végig az alapszakaszt a 7. helyen záró Hübner Nyíregyháza BS állt közelebb a továbbjutáshoz: az első összecsapáson 33, a másodikon 21 percen át vezettek a kék-fehérek. A vasárnapi találkozó harmadik negyedének közepén, 60-47-nél már 13 pontos hátrányt kellett ledolgozniuk a Lakits-tanítványoknak az életben maradáshoz – a fiúk elképesztő tartásról tanúbizonyságot téve 41-16-ra nyerték az összecsapás hátralévő részét. Tény, hogy Bus Iván erősen vitatott kiállítása megzavarta ellenfelünket, de a túloldalon is akadtak véleményes ítéletek, a 33. percben, még 71-69-es nyíregyházi vezetésnél mi is elveszítettük egy kulcsjátékosunkat az ötödik személyi hibáját begyűjtő Bordács Soma személyében, a meccs ezen pontján magasembereink közül Pápai és Biber 4-4, Komma 3 faulttal állt. Az a csapat nyert, amelyiknek kulcsemberei kritikus helyzetben demoralizáló hárompontosokat szórtak és szépen végigjátszott akciókat fejeztek be kosárral, és amelyik 4 ponton tartotta az ellenfelét az utolsó 6 percben. Ezúttal megvolt az az átütő erő a fiúkban, ami csütörtökön hiányzott a játékunkból.
Egyértelmű, hogy a bravúros idegenbeli fordítással nem csupán a pályaelőnyt vettük vissza, de lélektanilag is mi kerültünk fölénybe a sorsdöntő találkozó előtt. Egy ilyen ki-ki meccsen azonban már nem sokat számít, hogy mi történt korábban, az az együttes fog elődöntőbe kerülni, aki az adott napon nagyobb energiával, pontosabban és okosabban játszik. A Kék Cápákat minden bizonnyal feltüzelte a két kiállítás, és azzal a szándékkal érkeznek a Hauszmann Alajos utcába, hogy elrontsák az újbudai kosárünnepet. Merim Mehmedovics vezetőedző eltiltása lejárt, Bus Ivánt pedig egy sportszerűtlennel és egy technikaival állították ki, így egyiküknek sem kell kihagynia ezt az összecsapást, várhatóan teljes kerettel és kettőzött elszántsággal vetik majd bele magukat a küzdelembe.
A vasárnapi meccs előtt említett három játékelemből kettőben egyértelműen sikerült előre lépniük a műegyetemistáknak a Continental Arénában az első összecsapáshoz képest. Kulcsfontosságú volt, hogy ezúttal magasembereink faultproblémáival együtt is sikerült megnyernünk a lepattanócsatát 41-30-ra, támadó oldalon a mieink 13, a kékmezesek 10 rossz dobás után szedték vissza a játékszert. Szintén győzelmünk fontos összetevője volt az 50%-os triplázás (11/22), más kérdés, hogy Archibald egészen elképesztő, 7/8-as kinti mutatója alaposan feltornázta az összesített hatékonyságunkat, a többiek 4/14-gyel zártak. A rivális viszont kifejezetten rosszul tüzelt távolról, 31 kísérletükből csak 7 volt pontos, a negyedik negyedben a feketemezesek négy hármast dobtak, a kék-fehérek egyet sem. Büntetőzésben nem sikerült javulni, sőt, 19 szabadobbásunkból csak 11 ért célba, a túloldalon 26-ból 19 az arány. Az is sokat számított, hogy a padról beállók lényegesen többet tudtak hozzátenni a mérkőzéshez a mi oldalunkon: pontok tekintetében még annyira nem látványos a különbség (15-9 ide), de a cserék teljesítményindexét összeadva már annál inkább: a mieink együttvéve 29-es, a hazaiak mindössze 2-es VAL-lal fejezték be a találkozót.
Van azonban még egy tényező, amely ugyan nem szerepel a statisztikában, de reményeink szerint döntő lesz szerda este: a KÖZÖNSÉG. Csütörtökön is remek hangulat volt a Gabányiban, vasárnap, Nyíregyházán is hozzátették a magukét a helyi nézők, de ezúttal szurkolótáborunk Vittay-Hajnik Ambrus vezetésével olyan atmoszférát szeretne teremteni, amilyenre nem volt példa a B-csoportban az utóbbi években. Kérünk mindenkit, aki egy kicsit is szimpatizál klubunkkal, és az A-csoportos időszakban akárcsak egyetlen mérkőzésen is kint volt a Gabányiban, az jöjjön el ismét és ezúttal a hangjával is támogassa a fiúkat. Mutassuk meg, hogy igenis van igény a budapesti kosárlabdára, azon belül pedig egy erős MAFC-ra!
Zúgjon a hajrá, MAFC! Együtt sikerülni fog!