Két egy labdás diadallal a finálé kapujába ért az Újbuda MAFC, ám az első „meccslabdát” hárítani tudta a Phoenix-MT Fót: kedden beragadtunk a rajtnál, a korán összeszedett hátrányt pedig nem sikerült ledolgozni, 90-74-es sikerükkel visszahozták Újbudára a párharcot a lila-fehérek. Ma 19 órától nagyszerű közönségünk előtt zárhatjuk le az elődöntőt, olyan lehetőség ez, amit egész egyszerűen nem szabad elszalasztani: a játékosoktól a stábon és a törzsszurkolókon át a Gabányiba akár több év kihagyás után visszatérő fővárosi kosárlabdabarátokig egy emberként kell küzdenünk a döntőt érő harmadik győzelem megszerzéséért!

A negyedik összecsapás potenciális döntő tényezői közül az első és talán a legfontosabb a kezdés: a harmadik meccsen 3 perc 26 másodperc alatt 17-2-es hátrányba kerültünk, ez idő alatt sem kivédekezett fóti akciót, sem bedobott mezőnykosarat nem tudtunk felmutatni – ezt most nem csupán elkerülni szeretnénk, jó lenne, ha viszonozni tudnánk és ezúttal nekünk sikerülne hamar jelentős előnyt kialakítanunk. Kétségtelen, hogy nem az első volt idáig a legerősebb negyedünk a szezonban, eddigi hat playoff-mérkőzésünkből négyszer elveszítettük, háromszor összejött a fordítás, legutóbb már nem. Azonban nem kell sokáig kutakodnunk a múltban ahhoz sem, hogy kiváló ellenpéldát találjunk egy mostanihoz hasonló téttel bíró találkozón: az előző idényben is egy fájó idegenbeli vereség után, hazai pályán vívtuk ki a döntőbe jutást, a Cegléd elleni párharc mindent eldöntő, harmadik felvonását pedig 20-4-gyel kezdték a mieink szurkolóink bíztatásából erőt merítve, valami hasonlóval ezúttal is kiegyeznénk. A jó bemelegítés mellett a közönségnek is óriási szerepe lesz abban, hogy ki fogja jobb energiákkal indítani a meccset, most különösen fontos, hogy már a bemutatásnál maguk mögött érezzék a fiúk a MAFC-tábort!

A szörnyű kezdés mellett az is szembetűnő volt kedden, hogy a Megyeri Tigrisek előtt több üres helyzet adódott, rendszerint jobb ritmusból, pontosabban végigjátszott akciók végén próbálkozhattak a rivális játékosai. Ezt a számok, pontosabban a gólpassz-mutatók is alátámasztják, a félidőben 14-3 volt az asszisztok aránya, a nagyszünet után – több más statisztikához hasonlóan – már hasonló hatékonysággal dolgoztak e tekintetben a piros-feketék, mint ellenfelük, a 11 közvetlenül találathoz vezető átadás azonban még mindig igen alacsony szám, főleg a Surmann-legénység 23-mával szemben, ráadásul az első két mérkőzésen is mi zártunk kevesebb gólpasszal, így egyértelmű, hogy ebből a szempontból is javulnunk kell. Fontos, hogy igazi csapatként keressük a megoldást a lila-fehér védelem ellen, persze az is elengedhetetlen, hogy a tiszta dobáshoz vezető kiosztásokat, bejátszásokat jó arányban értékesítsék a fiúk. Az első összecsapáson még 52%-kal céloztak a műegyetemisták, az előző kettőn csak 37%-kal, ami a dobott pontok mennyiségén is meglátszik, ellenfelünk hazai pályán mindkétszer kerek 50%-os mezőnymutatóval zárt, a Gabányiban pedig 42%-kal.

Surmann Gábor a negyedik meccs beharangozójában kiemelte, hogy olyan támadásbeli taktikát próbáltak kidolgozni, ami esélyt teremt arra, hogy ezúttal ők dobhassanak legalább tízzel több büntetőt. Való igaz, hogy idáig 101 újbudai és 70 fóti szabaddobást ítéltek meg a játékvezetők a sorozatban, ám az összképhez hozzátartozik, hogy a faultarány egálközeli, 72 fővárosi személyi hibára jut 75 lila-fehérek által elkövetett, keddig Polgárdyék álltak több szabálytalansággal. A két adatsor közti látszólagos ellentmondást az oldja fel, hogy mostanáig Lakits András együttese sáfárkodott okosabban a faultokkal, amire továbbra is nagy szükség lesz. A csupaszív játékhoz és egy elődöntő megnyeréséhez elengedhetetlen, reményeink szerint szurkolóink által lelátóról is szított tűz mellett a forró pillanatokban higgadtnak kell maradniuk játékosainknak, mind döntéshozatalban, mind a játékvezetőkkel való kommunikációban. Abból a szempontból pedig maximálisan egyetértünk a Tigrisek vezetőedzőjével, hogy mi is bízunk benne, a pályán fog eldőlni a továbbjutó kiléte – azt reméljük, hogy már ma este.

Pintér Dávid nyilatkozott nekünk a negyedik meccs előtt. „Az előző mérkőzés nem úgy sikerült, ahogy szerettük volna, sajnos a kritikus pillanatokban nem figyeltünk eléggé, a rossz kezdésünk meghatározta az egész meccset. Bízom benne, hogy hazai pályán javítani tudunk és lezárjuk a szériát. Nagyon fontos lesz a szurkolóink támogatása, Fóton is sokat hozzátett a hazai közönség az ellenfél motivációjához és játékának lendületéhez, kérem, hogy látogasson ki minél több MAFC-szimpatizáns, és jöjjön mindenki fehérben! Zúgjon a hajrá, MAFC!”

Gondolnunk sem szabad arra, hogy van még egy hibázási lehetőségünk, nem alapozhatunk az esetleges ötödik meccsre, amit Fóton rendeznének: együtt küzdve, a Gabányit fehérbe borítva és katlanná változtatva be kell jutnunk a döntőbe ma este!