Szurkolóink remek hangulatot teremtettek, mégsem tudtunk élni a hazai pálya előnyével, így vasárnap, Fóton kell kiharcolnunk a döntőbe jutást. Bár reménykedtünk benne, hogy ezúttal sikerül jobban kezdenünk, zsinórban harmadszor is a Phoenix-MT Fót nyerte az első negyedet. A másodikban feljöttünk két pontra, de Richter találataival állandósult a lila-fehérek előnye. A nagyszünet után óriási energiákat mozgósítottunk, Kovács büntetőivel át is vettük a vezetést a 27. percben, ám ekkor jött az egész párharc során remeklő Buzás Bence, aki gondoskodott róla, hogy villámgyorsan visszavegye az irányítást csapata. A negyedik játékrész kezdetén Dancsecs és Gulyás extra hármasa is behullott, tizenkét pontos hátrányból pedig már nem volt visszaút, így vasárnap 18:30-tól ismét Fóton van jelenésünk – itt fog eldőlni, hogy újra döntőt játszhatunk-e, vagy be kell érnünk a bronzcsatával.

Már a feldobás előtt látszott, hogy szurkolóinkon semmi nem fog múlni, több utánpótlás-csapatunk is kilátogatott a Gabányiba, zsúfolásig megtelt a hazai szimpatizánsok számára megnyitott oldallelátó, illetve a vendégszektorban sem sok üres hely maradt. Szakmai stábunk változtatott a kezdőcsapaton, Kovács Levente került be Pápai Máté helyére, alacsonyabb szerkezettel próbáltuk meglepni riválisunkat. Sajnos ismét a lila-fehérek kezdtek jobban, Dancsecsé volt az első kosár, már 0-5 állt a táblán, amikor Bordács megkezdte a pontgyártást a mi oldalunkon, Buzás hármasát visszadobta Bazsó (5-8). Juhos és Herendic kosaraival őrizték előnyüket a vendégek, Polgárdy villanásaival közelítettünk, Pintér középtávolijával 12-14-re jöttünk fel. A folytatásban a magasembereké volt a főszerep, a túloldalon Juhos és Lajsz, a mieink közül Pápai lépett elő, aztán Kovács pillanatai következtek, négy büntetőjéből csak egy ért célba, viszont kihasznált egy második esélyt, a negyed slusszpoénját azonban Dancsecs szolgáltatta, miután szerelte Katonát (20-25).

Fóton is megforduló triplaspecialistánk hárompontosával feljöttünk egy labdányira a második szakasz elején, voltak lehetőségeink az egyenlítésre, vagy akár a fordításra is, ám ezekkel nem éltünk, amit Richter büntetett: előbb a sarokból köszönt be, aztán labdaszerzés után (23-30). Katona középtávolikkal igyekezett csökkenteni a hátrányt, a túloldalon Herendic játszott sokoldalúan, Pintér büntetői után Buzás és Lajsz növelte a különbséget (29-37). Bordács harcosságával törtük meg gólcsendünket, Dancsecs nem hibázott büntetőből, Polgárdy két jó betörésével 35-41-re zárkóztunk a nagyszünetre – nem játszottunk jól, de küzdöttünk, ennek köszönhetően egyértelműen lőtávolban voltunk a nagyszünetben.

Úgy kezdte a harmadik negyedet a Lakits-legénység, ahogy az a nagykönyvben meg van írva, Bazsó harcos betörésével, egy jó védekezéssel és Polgárdy 2+1-ével 40 másodperc alatt egyetlen pontra olvadt a különbség (40-41). Herendic szerezte a játékrész első fóti pontjait, óriási harc dúlt a pályán, mindkét tábor kitett magáért, Pápai egy támadóhibával a kipontozódás szélére sodródott. Juhos közelijére Polgárdy válaszolt kintről, Dancsecs bravúrkosarát Biber büntetője követte, aztán a horvát irányító tett vissza számunkra igen bosszantó módon egy támadólepattanót (44-49). Hamar bónuszba kerültünk, Bazsó állhatott a vonal mögé, aztán Kovács gyötörte a helyére a palánkról lecsorgó labdát. Bordács megkaparintott egy rossz átadást, 7-esünk pedig a gyűrűre tört, Herendic – negyedik – szabálytalansága és a sípszó után Buzás lökte meg, ami egyértelműen sportszerűtlent ért, így négyet dobhatott irányítónk, amiből hármat értékesített is: a 27. percben átvettük a vezetést (51-49). Egykori játékosunk sajnos támadásban is nagy kedvvel játszott, öt pontjával gyorsan visszavették az irányítást a vendégek. Kovács újabb értékes találattal ugrasztotta talpra szurkolóinkat, de ezt követően kissé megtorpantunk, Gulyás zsákolt egy eladott labdából (53-57). Buzás Bencére nem volt ellenszerünk, újabb két hármast szórt be, Richter is begyűjtötte negyedik hibáját, Katona-büntetőkkel és Kovács-ziccerrel kapaszkodtunk (57-63).

Borzasztóan indult a záró felvonás, Dancsecs és Gulyás távoli kísérlete is behullott, ezzel az addigi legnagyobb különbség alakult ki 57-69-nél, Buzás is beütötte a negyedik szabálytalanságát, Polgárdy tett fel egy ziccert hét perccel a vége előtt, ám Dancsecs azonnal szórta az újabb trojkát, igaz, Bazsó középtávolija is célba ért (61-72). Sajnos nem fordult a játék képe, sőt, Juhos zsákolásával tovább nehezedett a helyzetünk, a 35. perc végén 61-74-es hátrányban kért időt Lakits András. Egész egyszerűen nem akartak beesni a dobásaink, már csak négy perc volt hátra, amikor Bordács floatere végre célba ért, de hiába, további zárkózás helyett Gulyás visszaállította a közte 13-at. Hiába védekeztünk hatalmasat, a másik oldalon mindent kiköpött a gyűrű, Juhos és Buzás jóvoltából formalitássá vált az utolsó két perc (63-81). Küzdöttünk a záró dudaszóig, de ez most nem volt elég, a Fót 70-86-es idegenbeli győzelmével kiharcolta a vasárnapi ötödik meccset.

NB I. B Piros csoport, elődöntő, 4. mérkőzés

Újbuda MAFC – Phoenix-MT Fót 70-86 (20-25, 15-16, 22-22, 13-23)

MAFC: Kovács L. 12, Polgárdy 17/3, Pintér 4, Bazsó 14/3, Bordács 6 (+11 lepattanó). Cs.: Katona 9/3, Pápai 5, Biber 3.

Fót: Herendic 12, Richter 5/3, Dancsecs 18/6, Buzás 21/15, Juhos 13 (+13 lepattanó). Cs.: Gulyás 11/3, Lajsz 4, Martinez 2, Békési -, Molnár D. -.

Lakits András: Gratulálok a Fótnak a győzelemhez! Szeretjük a nehezebb utat.

Surmann Gábor: A legnagyobb elismeréssel kell, hogy adózzak a játékosaim előtt, s egyúttal gratulálok is nekik. Rendkívül fegyelmezetten követtük az előre megbeszélteket, a győzelmünk pedig, azt gondolom, már csak emiatt is teljesen megérdemelt. A védekezésünkkel nyertük meg a mai negyedik mérkőzést. Öröm volt látnom, amilyen jól funkcionáltunk hátul. Kulcs volt, hogy a lepattanót kezelhető mértékben veszítettük csak el, illetve a 12 eladott labdánkra 24 gólpasszt osztottunk ki. Nagyon „csűrni-csavarni” nem szeretném a mai meccset már. Illetve még annyit megjegyeznék, hogy végtelenül korrekt játékvezetést kaptunk ma. Méltó volt egy ilyen derbihez. Pont emiatt sajnálom utólag azt az ominózus második mérkőzést. De ez már történelem. A jövő viszont adott. Innentől, ha már így visszatudtunk jönni a párharcba, ami felől egyébként kétségem nem volt, hiszen ismerem a csapatomat, hogy ők erre képesek. Ahogy arra is, hogy 0-2-ről kiharcoljuk a döntőbe jutást. Teljesen egzakt a cél. Döntőbe akarunk jutni!  Amihez hihetetlenül számítunk a csodálatos szurkolóinkra, akik tudom, hogy micsoda hangulatot fognak nekünk varázsolni vasárnap. Ahogy azt ma is tették. Öröm volt látni és tapasztalni a zsúfolásig megtelt vendégszektort és azt a hihetetlen buzdítást. Köszönjük nekik! Találkozunk vasárnap, emberek!

Az egyik fél harmadik sikeréig tartó párharc állása: 2-2.