Az utóbbi évek egyik legemlékezetesebb mérkőzésén harcolta a részvételt a Hepp Kupa fővárosi négyes döntőjén az Újbuda MAFC. A Vasas elleni derbi első félidejében egyértelműen a piros-kékek akarata érvényesült, kimagasló hatékonysággal dobták a duplákat, miközben támadójátékunk ritmusát is el tudták venni, így 16 pontos hátrányba kerültünk a nagyszünetre. A harmadik negyed Olasz kosarával indult, ám ami ezután következett, arra talán még a legvérmesebb MAFC-osok sem számítottak: óriási energiákat mozgósítottak hátul a piros-feketék, ami idővel meghozta a lendületet támadásban is, a korábban szenvedő Kazy eksztázisba került, berámolt két triplát, aztán faulttal együtt tette fel, ezzel már a 28. percben, 56-56-nál utolértük ellenfelünket, Pintér is elkapta a fonalat, így a záró felvonást már minimális előnyből kezdhettük. Nagyot küzdöttek, újra és újra visszavették a vendégek, de összeszedett védekezésünknek és higgadt büntetőzésünkenk köszönhetően mi kerültünk ki győztesen a szoros végjátékból – ez a drámai siker hatalmas lendületet adhat a folytatásra!

Immár Kovács Leventével sorainkban, azonban Polgárdy Ádám nélkül álltunk fel a Vasas elleni kupanegyeddöntőre, ugyanakkor nagy riválisunk sem volt jobb helyzetben, négy játékos is melegítőben volt kénytelen végignézni a találkozót a túloldalon. Pápai középtávolijával indult a mérkőzés, Stephen Arigbabu korán előhúzta a cilinderből jól ismert fegyverét, az egészpályás letámadást, Fekete hármasát visszadobta Molnár. Pintér könnyű kosarat szerzett, Olasz centergólját az 5. percben Pápai annulálta büntetőből (9-6). A folytatásban Farkas Attila vált főszereplővé, 11 pontot rámolt be a kisszünetig, miközben az újbudaiak sem a mezőnyből, sem szabaddobásból nem voltak elég pontosak. Bordács közelije után hat piros-kék pont következett, Pintér faulttal együtt vert be egy tempót, a 14-22-es részeredményt is a Vasas 9-ese alakította ki.

Jóval határozottabban tértek vissza a kisszünetről a mieink, Kovács két dobást harcolt ki, aztán szépen játszotta meg Bordácsot, Stephen Arigbabu is korán begyűjtött egy technikait, aztán a Vasas-pad is megkapta a magáét rossz cseréért, másodjára már büntetett Kazy (18-24). Pápai tempóját visszadobta Farkas, Kovács is egy szabaddobást értékesített a kettőből (21-26). Nem találtuk a ritmust, gyámoltalan kinti kísérletekkel próbálkoztunk, Farkas újabb találatával már kilenc volt közte, amikor a 14. percben Dávid végre ritmusból dobhatta el és be is verte a sarokból (24-30). Ez átlendítette a holtponton az újbudaiakat, Geiger remek besegítése után Molnár pillanatai következte, faulttal együtt volt eredményes, majd Fekete kosarát annulálta (28-32). A fordulat még nem jött el, Olasz szerencsés, Andrássy könnyű gólt szerzett, egy Dávid-Pápai kettő-kettő után Fekete jutott el könnyedén a gyűrűnkig. Pleesz Gergő triplájával a tízet is átlépte a különbség, hiába lépett be szépen Molnár, Fekete Viktort nem tudtuk megállítani (32-46). Dávid Benjamin büntetőivel próbáltunk kimászni a gödörből, ám az átütő erő továbbra is hiányzott, Andrássy 15 egységnyire hízlalta a differenciát, a félidőt lezáró büntetőpárbajból is ellenfelünk jött ki jobban (35-51). Jól működtek a Vasas elképzelései, nem tudtak igazán felpörögni a Garai-tanítványok, ami tetemes deficitet eredményezett dobószázalékban (37%-62%) és lepattanózásban is (12-24). Beszédes mutató volt, hogy 23 kétpontos kísérletükből 18-szor pontosan céloztak a vendégek, érezhető volt, hogy drasztikus változásra lesz szükség ahhoz, hogy mi lehessünk majd ott a BOK Csarnokban.

Jobb energiákkal tértek vissza a pályára a piros-feketék, de úgy tűnt, mintha a szerencse is a vendégeket segítené, Olasz bosszantó találatát Kovács egypontosai követték. Három percet kellett várni az első mezőnykosarunkra, Kazy ment végig, hatalmasat javult a védekezésünk az első félidőhöz képest, Kovács szemfüles kettesét Arigbabu időkérése követte a 15. percben (41-54). Ennyi nem volt elég a lendületünk megtöréséhez, újabb tanári védekezésből Kazy indult meg és begyötörte faulttal együtt! Dávid távoli dobását leblokkolta Andrássy, Fekete befejezte az ellentámadást, a mieink azonban nem estek össze: Kovács újabb támadólepattanót ütött el, dobhatott érte kettőt, aztán Kazy Balázs vert be két triplát, így egy csapásra ott loholtunk budai riválisunk nyakán (52-56). A menetrendszerűen érkező pasaréti taktikai szünet ellenére Geiger jóvoltából folytatódott a felzárkózás, Garai is kikért egy időt, Kazy pedig ellentmondást nem tűrően tette fel Geiger labdáját – bár a plusz egy kimaradt, nyolc perc leforgása alatt eltüntettük 16 pontos lemaradásunkat (56-56). Pleesz Gergő büntetője után eljött, amire a félidőben bizonyára kevesen fogadtak volna: Pintér hármasával átvettük a vezetést! Farkas egyenlített, ám 24-esünk ismét bevágta távolról, az utolsó szó Krasovecé volt a negyedben, mert saját nevelésű dobóhátvédünk egy leheletnyivel elkésve engedte el újabb pontos kinti dobását, ezzel együtt nagyszerű tízpercet zártunk (62-61).

Egyértelműen a pasarétieknek jött jobban a szusszanásnyi pihenő, Biber kipontozódott, Fekete és Olasz révén megint ők álltak jobban. Nem estünk kétségbe, Pápai vette észre Kazyt, Pleesz Gergő találata után Molnár egyenlített a sarokból (67-67). Ezúttal hatottak Arigbabu intelmei, Krasovec betörésből és a periméterről sem hibázott, Pápai ellen támadóhibát ítéltek, de egy bejátszásból fontos találattal javított. Remekül védekeztek a Garai-tanítványok, a besegítő Bordács elcsente a labdát Feketétől, majd meg sem állt a gyűrűig, a játékszert eldobó Geiger technikait kapott (71-73). Feltüzelte az ítélet Veszprémből érkezett kisemberünket, jó nyolcméteres trojkával ugrasztotta talpra szurkolóinkat, de nem sokáig vezettünk, mert Halasy középtávolija is behullott (74-75). Egy eladott labda után Molnár remekelt hátul, előbb jókora lépéshátrányból, a sarokból visszafutva szerelte a kilépő Pleesz Gergőt, aztán Halasyt zavarta meg, így hozhattuk a labdát. Az utolsó három percbe lépve hátulról rántotta vissza Kazyt az ifjabbik Pleesz, jött is a sportszerűtlen, a két büntetővel újra mi álltunk jobban, a labdabirtoklás viszont nem járt sikerrel – Halasy nehéz dobásával ellentétben (76-77). Hátul nem tudta megállítani a Vasas fiatal magasembere Kazyt, aki ismét kíméletlen ítéletvégrehajtónak bizonyult, hibáztak a vendégek, Bordács a támadólepattanót elütve harcolt ki két dobást, az első ért célba. Fekete távolija lejött, ismét ponterős bedobónk állhatott a vonalhoz, aki megint nem hibázott: 1:24-gyel a vége előtt már egy labdányinál nagyobb előnnyel vezettünk (81-77). Molnár lefülelte Farkas bedobását, Andrássy rángatta meg Kazyt, aki hideg fejjel verte be a két egypontost, a sportszerűtlen hiba adta előnnyel viszont nem tudtunk élni, Pápai egy támadóval kipontozódott, egy perc maradt az órán (83-77). Geiger leblokkolta Pleeszt, Bordács Andrássyt takarta be, aki aztán 50%-kal büntetőzött. Egyből labdát szereztek a vendégek, Farkas bravúrtriplával tartotta meccsben csapatát, húsz másodperccel a vége előtt megint csak kettő volt közte. Újfent Kazy állhatott a büntetővonalhoz, ám ezúttal elsőre hibázott, így egy labdás végjátéknak néztünk elébe (84-81). Krasoveccel szemben szabálytalankodott Bordács, a magasember véletlenül, majd szándékosan is rontott, Olasz estében követett el szabálytalanságot, ami számára a mérkőzés végét jelentette, a miatta megítélt technikaival vezetőedzőjét is az öltözőbe száműzte, 12-esünk újabb büntetőivel elérte a 30 pontot és kialakította a végeredményt – elképesztő fordítással harcoltuk ki helyünket a Dr. Hepp Ferenc Emlékkupa négyes döntőjében (87-81)!

Amellett, hogy egy Vasas Akadémia elleni találkozó számunkra sosem egy a sok közül, a negyeddöntős hazai pálya a budapesti döntős helyszín adta előny és a számos meglepő eredmény, a Fót, a Nyíregyháza vagy a PVSK kiesése miatt is úgy érezhettük: nagy lehetőség előtt állunk, amit mindenképpen szeretnénk megragadni. Ennek ellenére rémálomszerűen alakult az első félidő, a játék minden elemében a szervezett fővárosi rivális volt a jobb – a mieink azonban megint bebizonyították, hogy a MAFC-ot sosem lehet leírni. Természetesen kellettek a sikerhez a feljavuló egyéni teljesítmények, Kazy parádéja, Pintér triplái, Molnár “clutch” megmozdulásai, Geiger lehető legjobbkor beszórt bombája, de mindez kevés lett volna, ha a védőtérfélen nem produkálta volna a szezon egyik legjobb húsz percét félelmetesen egységes csapatunk – és bizony a hajrára megélénkülő szurkolótáborunknak is rengeteget köszönhetünk. Az irány világos: ahol a derbin abbahagytuk, ott kell folytatni szombaton Jászberényben, illetve majd február végén a BOK Csarnokban – ahol a Tiszaújváros, a Veszprém és a Kaszások gárdája lesz még ott a négyes döntő mezőnyében.

Dr. Hepp Ferenc Emlékkupa, negyeddöntő (5. forduló)

Újbuda MAFC – Vasas Akadémia 87-81 (14-22, 21-29, 27-10, 25-20)

MAFC: Geiger 5/3, Pintér D. 10/6, Molnár T. 12/6, Bordács 7, Pápai 10. Cs.: Kazy 30/6 (+12 kiharcolt fault), Kovács L. 8, Dávid 5/3, Biber -.

Vasas: Pleesz G. 6/3, Fekete V. 19/6, Halasy 6, Pleesz Á. – (+10 lepattanó), Olasz 10. Cs.: Farkas 20/3, Andrássy 12, Krasovec 7/3, Bérces 1.

Garai Péter: Gratulálok a fiúknak a győzelemhez! A MAFC-nak és a mindenkori csapataimnak állandó erősségük, hogy képesek magukat hátrányból felépíteni és látszólag vert helyzetből felállva győzni. Azért tudtunk mínusz 18-ról fordítani, mert a fiataloktól a rutinosabbakig minden egyes játékosunk elhitte, hogy ez lehetséges, és meg is tett érte mindent. Örülök, hogy így alakult a mérkőzés, mert az ilyen drámai győzelmek formálják igazi CSAPATtá a játékoskeretet a szezon legfontosabb részére. Úgy gondolom, ha a második félidőben mutatott hozzáállást állandósítani tudjuk, a kupában és a bajnokságban sem kell tartanunk senkitől.

Fotó: Girgász Benedek