Kezdjük hát az örömhírrel:
SOK SZERETETTEL GRATULÁLUNK SZILVINEK ÉS MISINEK, EGYÚTTAL SZERETETTEL ÜDVÖZÖLJÜK A VILÁGBAN A GYÖNYÖRŰSÉGES ADÉLT! JÓ EGÉSZSÉGET ÉS SOK-SOK BOLDOGSÁGOT KÍVÁNUNK AZ EGÉSZ CSALÁDNAK!

És ami a kosárlabdát illeti: ezúttal is nagy büszkeséget okozott mindhárom gyermek csapatunk számunkra, de egy „tökéletes” forduló még várat magára. De március elején érkezik az újabb esély!


BEAC Újbuda KA/A – MAFC Heisler 37 – 38 (8 – 3, 9+3 – 6+1, 7 – 16, 10 – 12)
MAFC: Sopuch 9, Atwood 8, Kováts 7, Varga 6, Wendl 4, Horváth L. 2, Aranyi 1, Gincsai-Kali 1, Lőrinczi, Kudich, Séra
Vittay-Hajnik Ambrus: Gratulálok a Csapatnak, ez hihetetlen volt! Többedjére találkoztunk már a szerintem nagyon jó erőkből álló BEAC-cal, akik mindig komoly kihívást jelentenek. Ezt ezúttal is bizonyították, az első félidőben teljesen uralták a mérkőzést, mi pedig szerintem az idény legrosszabb játékával rukkoltunk elő. Kisebb csodának tartom és valójában a mai napig nem is értem, de csak tíz pontos hátránnyal tudtuk le az első félidőt. A nagyszünet után viszont varázsütésre megváltozott minden! Védekezésünk jelentősen feljavult, ezzel sikerült elbizonytalanítanunk az ellenfelünket, támadásban pedig egyre jobban figyeltünk a távolságtartásra, így megnyílt az út az 1-1 akciók előtt. A több, faulttal együtt szerzett kosár a kispadnak és a pályának is megadta azt a lélektani pluszt, ami a legutóbbi alkalommal is lehetővé tette, hogy szoros meccset játszunk a Lányokkal. Az utolsó játékrészben már fej-fej mellett haladva csináltunk óriási rangadót a meccsből, ugyanis a BEAC is levetkőzte a megilletődöttséget és újfent teljes erőből rohamozott. Igazi ki-ki meccs volt, amely során a végjátékban a szerencse is mellénk szegődött, így ha minimális különbséggel is, de behúztuk a párharcot. Gratulálok a BEAC-nak is és ezúton is köszönjük, hogy készségesen hozzájárultak a hétközi játékhoz!

MAFC Heisler – Vasas Amazonok 49 – 65 (11-12, 7+7 – 16+8, 16 – 8, 8 – 21)
MAFC: Atwood 17/3, Sopuch 8, Wendl 6, Vajda 5, Lőrinczi 5, Varga 3, Kováts 2, Aranyi 2, Horváth L. 1, Gincsai-Kali, Séra
Vittay-Hajnik Ambrus: Gratulálok a Vasasnak! A szokatlan időpont (szerda délelőtt) ellenére eszméletlenül jó és hasznos mérkőzést játszottunk a Lányokkal, ami telis tele volt fordulatokkal. Az első negyed a miénk volt, egészpályás agresszív védekezésünk jól működött, sok hibára kényszerítettük az ellenfelünket. Második ötösünk is jól dolgozott, de sajnos akadt egy rövid – nem több, mint két perces! – periódus, amikor összeomlottunk és itt gyorsan hátrányba kerültünk. A félidei büntetőzés mindkét oldalon kiváló volt, így gyakorlatilag változatlan különbséggel jöhetett második felvonás. Sikerült megújulnunk és a forduló legerősebb nyolc percével kiegyenlítettük a mérkőzést. Az utolsó negyedben sokáig úgy tűnt, hogy ebből is kiélezett végjáték lesz, de kísértett az első félidő és megint jött egy rossz két perc, ami eldöntötte a lényegi kérdéseket. A vereség ellenére emelt fővel jöhettünk le a pályáról és a Fiúk nagy-nagy dicséretben részesültek, ugyanis a forduló során végig javulni és javítani tudtak, ami mindig nagy öröm az edzőknek. 

MAFC Gabányi – Csata Csillagok 52 – 45 (11 – 10, 7+6 – 11+4, 15 – 12, 13 – 8)
MAFC: Németh 15, Wendl 6/3, Oláh-Viniczai 5/3, Atwood 5, Kristóf 5, Varjas 4, Turbucz 3, Viola 3, Sopuch 2, Fajszi 2, Lőrinczi 2, Semegi-Nyulas
Vittay-Hajnik Ambrus: Végre egy új impulzussal, a Csatával találkoztunk az országoson, akiknek erejét mi sem jelzi jobban, mint hogy a Vasas fiúkat két vállra fektetve jutottak fel az A csoportba. Egyesületi hírnevüket bizonyítva rendezett csapatjátékot és kiemelkedő egyéni képzettséget mutattak  a pályán, izgalmas ellenfelek voltak! A mérkőzés nagy részében kiegyenlített meccs volt, ahol sokáig nem tudtuk mozgosítani azt az energiát, intenzitást, ami jellemző ránk. Szerettük volna, hogy ha ez pusztán belülről megváltozik, de végül egy erőteljesebb külső hatás kellett, hogy felcsavarjuk a hőfokot. Hozzá kell tennem, hogy a „felpiszkálásra” több játékosunk is vevő volt és átvették a stafétát és bár nagyon ritkán szoktam kiemelni egy-egy játékost, de most feltétlenül meg kell említenem Wendl Viktort, aki ezen a napon kiemelkedő teljesítményt nyújtott ezen a téren! Az utolsó fél-egy percünk pedig taktikailag volt izgalmas és a Fiúk nagyon higgadtan hozták le a végjátékot, éppen úgy, ahogy a nagy könyvben meg van írva! Gratulálok mindkét csapatnak!

Zsíros Akadémia Kőbánya/A – MAFC Gabányi 55 – 61 (17 – 17, 16+4 – 14+4, 8 – 11, 11 – 15)
MAFC: Viola 15, Sopuch 12, Kristóf 8, Atwood 8, Turbucz 5, Németh 4, Varjas 3, Semegi-Nyulas 2, Lőrinczi 2, Fajszi 1, Wendl 1, Oláh-Viniczai 
Vittay-Hajnik Ambrus: Szuper, tanulságos mérkőzés volt! Remekül kezdtük a párharcot ezen a meccsen már nem akartunk ugyanabba a folyóba lépni és teljes energiával, intenzitással rohamoztunk. Érdekes taktikai feladattal szembesültünk, hiszen gyakran kerültünk mismatchbe, sőt egyes játékosaink tulajdonképpen végig abban voltak. Ezeknek az előnyöknek a megtalálása és kihasználása (ráadásul úgy, hogy ez ne menjen a csapatjáték kárára) remek feladat volt, sokat lehetett fejlődni a kognitív képességek használatában. Ellenfelünket kemény fából faragták, nem illetődnek már meg annyira az agresszivitásunktól, sőt, azt hiszem, hogy a pécsi akadémisták mellett ők azok, akik igazán tudnak ebben a fegyvernemben harcolni, sőt, még élvezik is. A második negyedben tesztelhettük, hogy az egy, igazán kiemelkedő játékosuk védésében tudtunk-e előre lépni az előző fordulókhoz képest. Vegyes számomra a kép, ezt a feladatot szerintem jóval jobban is meg kellene tudnunk oldani. A másik hangsúly számunkra a labda nélküli védekezésünkön volt, ebben a szegmensben is haladunk, de sajnos csak nagyon lassan. Támadásban üdítő volt, hogy az utóbbi hetekben gyakorolt technikai elemek (labdavezetésből indított egykezes passzok, passzoknál jó irányba sarkazás és kerülés, illetve két ember kapcsolatában a mögéfutás) meg-megjelentek a játékunkban. Ha nehezen is, de behúztuk a rangadót, aminek nagyon-nagyon örültünk! Gratulálok mindkét csapatnak!

Budapesti Honvéd Lányok – MAFC Mokos 12 – 90 (4 – 18, 0+3 – 24+6, 3 – 20, 2 – 22)
MAFC: Kudich 14/3, Aranyi 12, Kerényi 8, Vajda 8/3, Fehérdi 8, Ratkóczi 8, Boros 7, Ilies 7, Kováts 6, Pichovszky 4, Hegedűs 3, Gincsai-Kali 3, Séra 2
Vittay-Hajnik Ambrus: Ezen a találkozón nem voltunk egy súlycsoportban az aktuális ellenfelünkkel, de mindkét csapat becsületesen végighajtotta a mérkőzést, amihez ezúton is gratulálok! Mi sokat forgatva, a játékpercek és a dobások egyenletes elosztásával tudtunk egységesen kosárlabdázni, amit elősegített az is, hogy a leütések minimális használatával, helyettük inkább rengeteg passzal igyekeztünk operálni. A befejezések során nagyon sok bátor, gyengébbik kezes dobást láttam, aminek borzasztóan örültem. Ez a kétkezesség és a védőtől, valamint a szituációtól függő oldalválasztás nagyon fontos a kosárlabdában.

MAFC Mokos – Szabadtéri SE 41 – 26 (6 – 6, 13+6 – 2+4, 10 – 8, 6 – 6)
MAFC: Kerényi 5, Vajda 5, Aranyi 5, Hegedűs 5, Kudich 4, Ratkóczi 4, Ilies 3, Gincsai-Kali 3, Séra 3, Kováts 2, Fehérdi 2, Pichovszky, Boros
Vittay-Hajnik Ambrus: Ez már egy másik mérkőzés volt, de különösen az erőteljes második negyedünknek köszönhetően végig kézben tartottuk az eseményeket. Valószínűsítem, hogy a bővebb rotációnk által diktált nagy iramot kevésbé tudta tartani az ezúttal mindösszesen nyolc játékost csatasorba állító ellenfelünk. Felállt védelem ellen most többet tudtunk gyakorolni, ahol most az egymástól való távolságtartást és a megfelelő passztechnikák alkalmazását helyeztük a középpontba. Mindenki hozzátette a magáét a sikerhez, csapatként újfent jelesre vizsgáztunk. Gratulálok!

Összegzés:Gratulálok minden játékosunknak a szépen végigjátszott fordulóhoz! Az újév óta folyamatosan nagy terhelést kapnak a Srácok (erről mindent elmond, hogy mindösszesen egy szabad hétvégéjük volt azóta), ezért nem is várhatom el tőlük, hogy topformában legyenek. De ez egyáltalán nem probléma, hiszen hosszú távon gondolkodunk és mi abszolút elégedettek vagyunk a látottakkal. A mérkőzésekhez külön-külön nem írtam be, de a múlt héten egy nagyon érdekes kihívást kaptunk, mint csapat és az edzők roppant kíváncsiak voltak, hogy a rendkívül tanulságos szituációra egyénileg és csapatként hogyan fogunk reagálni. Mindkét szempontból megugrotta a lécet a társaság, ami igazán nagy öröm számunkra! Szakmailag az utóbbi időszakban előtérbe helyezett alaptechnikai elemek (különösen a passzok) egyre markánsabban domborodnak ki a játékunkban, illetve az 1-1 elleni védekezésünk is lépett előre. Emellett sokat beszélgetünk mostanában arról, hogy a pályán lévő játékosokból valójában csak egy, maximum két ember (a labdás és annak a védője) tud egyszerre foglalkozni mindenki kedvencével, a labdával, de mivel ezt a játékot 10-en játsszák, ezért óriási jelentősége van, hogy a többiek mit és hogyan csinálnak. Reményeim szerint ez az üzenet szépen lassan átmegy a Fiúknak és akkor ugrásszerűen tudnánk fejlődni tovább! Hajrá MAFC!