Florida nyugati partján, Sarasota városban igyekszik „átvészelni” a koronavírus okozta helyzetet akadémiánk neveltje, a 2017 óta Amerikában tanuló Pápai Máté. Akárcsak Magyarországon, az USA-ban is megállt az élet, de Máté igyekszik kihasználni a kényszerszünetet, és formában maradni, miközben reméli, hogy a nyáron még lehetősége lesz hazalátogatni
„Ahogy mindenhol, itt is nagyon gyorsan zajlottak az események a járványhelyzet kapcsán. Egy hónappal ezelőtt eljöttünk tavaszi szünetre, és gyakorlatilag a szünet alatt derült ki, hogy már nem is nyit ki az egyetem többet, hanem online oktatásra állnak át. Ez azt is jelentette, hogy az edzések leálltak, a csarnok, az edzőtermek bezártak. Nem sok lehetőségünk maradt. A barátnőm szüleinél vagyunk, ide jöttünk a szünetre, és ők is, és az én szüleim is azt látták a legjobbnak, ha itt maradunk, ameddig a járvány lecseng.”
Ez a döntés olyan szempontból is jónak bizonyult, hogy Máté itt tudja a legtöbbet tenni jelenleg azért, hogy formában maradjon. „Szerencsés vagyok, mert van palánk és egy félpálya, így nem kell teljesen lemondanom a kosárlabdáról. Emellett főleg az erőnléti edzésekre van most lehetőség, saját testsúllyal végzett munkára, illetve reggelente eljárok futni – napközben itt 40-42 fok van, így általában 6 körül kelek és akkor megyek futni, hogy elkerüljem a hőséget. A délelőttömet főleg a tanulás teszi ki, az óráinkat a Zoom segítségével tartják. A délutánok szabadabbak, azt igyekszem a barátnőmmel és a családjával tölteni, illetve ilyenkor szoktam kimenni a kosárpalánkhoz is dobálni.” Mátéék kaptak otthoni edzéstervet, ami alapján dolgoznak, és mindenkivel online tartják a kapcsolatot. A csapata szétszéledt, két végzős jó barátja hazatért Izlandra, illetve Görögországba, velük napi kapcsolatban van, szerencsére mindenki egészséges, de a helyzet így sem könnyű.
„Nekünk a tavaszi szünet után véget ért az idény, így nem kellett félbeszakítani a bajnokságot. Viszont, ez a mostani időszak lett volna ideális arra, hogy építkezni tudjunk a jövő évre, ami nekem kiemelten fontos lesz. A következő lesz ugyanis az utolsó egyetemi szezonom, itt dől el, merre tud tovább menni a karrierem. Nyilván most nincs más lehetőség, mint otthon maradni, vigyázni egymásra, betartani a higiéniai szabályokat, ezzel tisztában vagyunk, de azért egy sportolónak nem könnyű egyik napról a másikra teljesen kiszakadni mindenből.”
Amikor arról kérdezem, mennyire volt nehéz meghozni a döntést, hogy kint marad és bizonytalan időre távol marad a családjától, azt mondja, akkor ez tűnt a legjobb opciónak és tartja, most sem döntene másként. „Itt, ahol mi vagyunk, Florida nyugati részén, abszolút nincs pánik és a megbetegedések száma sem magas. Reméljük, hogy ez így is marad. Persze itt is arra kérik a lakosságot, hogy lehetőleg mindenki maradjon otthon, de például nincs megszabva, hogy a különböző korosztályok mikor mehetnek ki. Egyelőre 4-5 hétre szól ez, most járunk a második héten. Remélhetőleg, ezzel sikerül megakadályozni a tömeges megbetegedéseket. Ha hazamentem volna Magyarországra, amikor erre még lehetőség volt, automatikusan két hét karanténba kerültem volna, és a helyzet otthon sem jobb, mint itt. Nyilván nem volt egyszerű azt mondani, hogy akkor kint maradok, de azért az elmúlt években már megszoktam, hogy itt vagyok, a család nélkül, ráadásul a barátnőm családjában szinte otthon vagyok, jó emberek vesznek körül.”
Ezzel együtt, ha rendeződik a helyzet, Máté mindenképpen hazalátogatna a nyáron. „Most azt gondolom, ha június közepén-végén elindulnának a repülőjáratok, és lenne rá lehetőségem, akkor mindenképp hazautaznék Magyarországra. Lassan egy éve nem láttam a szüleimet, az otthoni barátaimat, jó lenne találkozni a régi csapattársakkal, közösen edzeni egy kicsit a MAFC-os barátokkal. Hogy összejön-e a hazaút, azt majd az idő eldönti.”