Talán az alapszakaszból hátralévő legfontosabb mérkőzés előtt állunk: a pontvadászat 18. fordulójában a DEAC U23 vendégei leszünk vasárnap 17:30-tól. A Vasas és a Kaposvár legyőzésével 10-5-re javult a mérlegünk és megteremtettük magunknak az esélyt arra, hogy a jelenlegi 4. pozícióból előrébb lépjünk, de ehhez már nem nagyon hibázhatunk többet – különösen nem egy közvetlen rivális, a 12-4-es mérleggel a 2. helyen álló, hazai pályán bivalyerős cívisvárosi csikócsapat ellen.

Debrecen az elmúlt évtizedben a magyar férfi kosárlabdázás meghatározó helyszínévé vált: U19-es világbajnokságnak, rangos 3X3-as tornák és utánpótlás országos döntők sorának adott otthont, a város elsőszámú csapata, a DEAC pedig 2017 óta folyamatosan az élvonalban szerepel és jó eséllyel pályázik zsinórban hatodik playoff-szereplésére, amit a klubon kívül csak a Falco és az Olaj mondhat el magáról, emellett egyedüliként képviselteti magát az első és a másodosztályban is. Lakits András már két utánpótlás nyolcas döntőben is irányíthatta csapatát az Oláh Gábor utcában, 2022-ben a junioroknál egy 6., egy évvel később az U20-asok közt pedig egy 5. hellyel öregbítették tanítványai klubunk hírnevét, vagyis felnőttcsapatunk vezetőedzőjének és számos játékosának is bőven vannak jó emlékei a Cívisvárosról az elmúlt évekből, ám ez sem változtat a tényen, hogy 2018 januárja, egy Fodor Márton vezérletével, bravúrral 87-71-re megnyert A csoportos alapszakaszmeccs óta nem tudtunk győzni felnőtt tétmeccsen Debrecenben. A ’17/18-as kiírás alsóházi középszakaszában nem volt meglepő 103-81-es vereségünk, az előző két idényben viszont már egyértelmű esélyesként, az U23-asok ellenében szenvedtünk fájó vereséget: 2022 októberében a Lakits-érában először kaptunk ki Várszegi utolsó másodpercekben bedobott büntetőivel (59-58), szinte pontosan egy éve pedig 14 bajnoki óta tartó veretlenségi sorozatunk ért csúnya véget az akkor a nyolc közé jutásról lemaradó fehér-fekete fiatalok otthonában (73-70). A Gabányiban ellenben még hibátlanok vagyunk a DEAC második csapata ellen, két sima sikert (72-57, 94-72) követően tavaly októberben borzalmas kezdés, majd az utóbbi évek legnagyobb fordítása, 21 pontos hátrány ledolgozása után sikerült elvennünk ellenfelünk veretlenségét (83-77) – ezen a találkozón mindkét csapatból hiányzott az elsőszámú irányító, Polgárdy, illetve Szentkuti, a mieink közül Kovács, Bazsó, Bordács és Pápai jutott tíz pont fölé, a túloldalon Hőgye 31 pontot és öt hármast dobott.

Tavaly nyáron az U18-as válogatott szövetségi kapitánya, Pethő Ákos vette át a debreceni akadémisták irányítását Kádár Tamástól, a játékoskerethez nem csatlakozott senki újonnan, viszont a számos távozó mellett visszatért sérüléséből Kovács Ákos és Flasár Botond. Aktuális ellenfelünk vezetőedzője a bennmaradást jelölte ki célul, ami a ’23/34-es 12. helyezés fényében logikusnak is tűnt, ám hamar nyilvánvalóvá vált, hogy ezúttal jóval többre hivatottak a hajdúságiak: négy győzelemmel a tarsolyukban érkeztek a Gabányiba, és bár egyaránt óriási csatában elszenvedtek három vereséget négy forduló alatt a MAFC, a Vasas és a Kaposvár ellen, a folytatásban zsinórban öt bajnokit nyertek, a nyíregyházi fiaskót követően, kedden pedig sikerült lezárniuk a Megyeri Tigrisek hatmeccses nyerő szériáját a 8. fordulóból bepótolt rangadón, 75-69-es győzelmükkel meg is előzték a fótiakat és felléptek a tabella 2. helyére. Bár egyedül a Kék Cápáktól kaptak ki simán, összességében fiatalságukat meghazudtolva bőven pozitívan jönnek ki a szoros végjátékokból: az említett 3 nagy csatában elszenvedett vereségük mellett már 8 (!) mérkőzést nyertek tíz pontnál kisebb különbséggel, azaz győzelmeik kétharmadát az utolsó percekig nyílt meccseken gyűjtötték be, ami a mezőny bármely csapatának becsületére válna, a legfiatalabb átlagéletkorú együttestől pedig több mint bravúr.

A kiélezett végjátékokban nyújtott remek teljesítmény mellett a DEAC nagycsapatára is régóta jellemző szigorú védekezés is nagy erénye a Pethő-legénységnek, átlagosan 71,4 pontot kapnak, ami a legkevesebb a Piros csoportban. Akárcsak korábban, továbbra is stabilabbak hazai pályán, mint idegenben, saját közönségük előtt egyedül a listavezető KKKK tudta legyőzni őket – hosszabbítás után, a negyedik negyed utolsó debreceni támadásának megúszásánál jókora szerencsével. Szintén fontos összetevője remek szereplésüknek, hogy nincs pótolhatatlan játékosuk, bár még sosem álltak fel teljes kerettel, bőven elég olyan egyéniségük van, aki bármikor képes akár egy egész meccsen át nagyszerűen játszani, akár a döntő pillanatban betalálni. Hogy a két dolog mennyire mást jelent, azt a Fót ellen Hőgye Patrik mutatta meg: a negyedik negyed közepéig kifejezetten gyenge meccse volt, egyetlen büntetőt tudott értékesíteni, ám a 65-67-ről induló utolsó négy perc 12 pontjából tízet ő szerzett: nem remegett meg a keze a vonalnál, okos dobócsellel jutott tiszta helyzethez egy lerohanás végén, aztán két távolit is berámolt. Amíg az előző idényben a DEAC U23-at hátrányosan érintette az egész magyar férfi kosárlabdára jellemző tendencia, miszerint az ifjú tehetségek rendre mezőnyposzton tudnak hamarabb érvényesülni a felnőttek közt, a palánkok alatt hosszabb időre van szükségük a magasság-, súly- és tapasztalatkülönbség ellensúlyozására, jelenleg két magasember a két legjobb játékosuk az átlagos teljesítményindex alapján: Flasár Botond (12,3 pont, 6,9 lepattanó, 20,4 VAL) és Kovács Ákos (13,3 pont, 7,4 lepattanó, 18,7 VAL) is remekel.

A Kaposvár ellen 33 pontot hintő Polgárdy Ádám elmondta, nincs különösebb titka a Fót ellen fiaskó utáni feltámadásnak. „Nem úgy alakult az év eleje, ahogy azt elterveztük, a Hepp Kupában és a bajnokságban is súlyos vereséggel indítottunk. Voltak sérülések, betegségek, de összezártunk, dolgoztunk és bíztunk benne, hogy visszatalálunk a győzelem útjára, ami az előző két fordulóban sikerült is. Nem szabad elszállnunk, mert a DEAC egy kiváló csapat ,nagyon jó fiatal játékosokkal, akik remek évet futnak, de mindenképpen győzni megyünk vasárnap. Hajrá, MAFC!”

Bár igen bosszantó volt a Salgótarján vagy a MEAFC elleni botlásunk, ha más nézőpontból szemléljük helyzetünket, kezd felértékelődni, hogy nem minden vereségünket közvetlen riválistól szenvedtük el. Jelenleg 3 vereséggel vezet a KKKK, 4-4 fiaskóval áll a DEAC és a Fót, mi pedig 5-nél járunk. Ha elveszítjük a debreceni rangadót, újra jelentős lépéshátrányba kerülünk három legjobban álló ellenfelünkhöz képest, viszont ha nyerni tudunk, 4-2-es mérleggel hozzuk le az alapszakaszt ellenük, amit annak fényében kell értékelni, hogy már mindhárom riválisunknak van két veresége ezen a minitabellán, de lesz még Kaposvár-Fót, Fót-DEAC és Kaposvár-DEAC rangadó is – így a Fót elleni páros pontegyenlőséget leszámítva minden kettős, hármas vagy akár a négyes holtverseny is jó eséllyel lenne kedvező számunkra az alapszakasz végén. Nagy lesz tehát a vasárnapi derbi tétje, nagyon értékes győzelemért szállunk harcba. Hajrá, MAFC!