Kiemelt Junior Bajnokság, Alapszakasz, Kelet
2019. december 8., Székesfehérvár, Alba Regia Sportcsarnok
Alba-Fehérvár – MAFC 68 – 34 (28-9, 8-10, 22-6, 10-9)
MAFC: Tóth, Herló 8/6, Bősze 4, Mózer 7/3, Szilágyi 8. Cs: Gábossy 3, Turi 2, Rubint 2, Csányi, Szőnyegi
Vittay-Hajnik Ambrus: Gratulálok a Fehérvárnak! Ezen a meccsen nem volt egy súlycsoportban a két csapat, úgy gondolom, hogy a Játékosaim már inkább a szerdai napra tekintettek előre, ezáltal rossz felfogással kezdtük a mérkőzést.
A második sorunk előtt le a kalappal, nagyot küzdöttek a nagy hátrány ellenére is és helyenként szemfüles, szép játékokat mutattak be.
Szakmailag nem láttam értelmét elemezni az összecsapást, viszont emberileg-csapatilag hatalmas leckével és tanulsággal szolgált a mérkőzés, amiből szívből remélem, hogy tanulnak az érintettek.
Szerdán érkezik egy nagybetűs TÉTMÉRKŐZÉS, igazi ki-ki meccs, ráadásul idegenben, izgatottan várom, hogy mire leszünk képesek!
Statisztika: http://hunbasket.hu/merkozes/x1920/hunu18/hunu18_81
Kiemelt Junior Bajnokság, Alapszakasz, Kelet
2019. december 11., Debrecen, Oláh Gábor utcai Sportcsarnok
Debreceni KA – MAFC 71 – 69 (18-5, 12-33, 14-11, 27-20)
MAFC: Tóth 32/15, Herló 5/3, Bősze 9/3, Mózer 8/3, Biber 6. Cs: Csányi 4, Rubint 4, Turi 2, Gábossy 3, Szilágyi, Szőnyegi
Vittay-Hajnik Ambrus: Gratulálok a Debrecennek! Nagyon érdekes mérkőzés volt, igazi hullámvasút! Rosszul, talán kicsit megilletődötten kezdtünk, különösen támadásban, ahol egyszerűen be volt deszkázva számunkra a gyűrű. Hozzáteszem, hogy se rátörésekből, se elzárás-leválásból, se alsó posztokból nem volt tisztességes mélységi bontásunk, így pedig nehéz jó helyzeteket kialakítani.
Elhúzott a Debrecen, de nem adtuk fel és repesztettünk egy fenomenális második negyedet, aminek köszönhetően 8 pontos előnyre tettünk szert a nagyszünetre. Remek védekezés és lepattanózás adta a játékunk ritmusát és az 5 bedobott hárompontosunk kellően széthúzta pályát ahhoz, hogy hatékonyan bonthassuk a védelmet.
A harmadik negyedben fej-fej mellett haladtunk, majd végre valahára egy-két ötletes mélységi játékkal megerősítettük pontban is a lélektani fölényünket. Igen ám, de a negyed utolsó egy percében gyakorlatilag leromboltuk azt, amit addig felépítettünk és visszahoztuk a hazaiakat a mérkőzésbe.
Az utolsó játékrészben néhány kisebb és egy hatalmas fegyelmezetlenségnek köszönhetően folytatódott a mélyrepülésünk, majd a negyed közepén a harmadik kulcsjátékosunk kipontozódása szinte megpecsételte a sorsunkat. 1:25-tel a vége előtt 13 pontos hátrányban nem sokan fogadtak volna ránk, de a Fiúk csodával határos módon innen is visszaküzdötték magukat és az utolsó 10 másodpercben a sokadik labdaszerzésünk után három közeli kísérletünk is volt az egyenlítéshez. Sajnos nem tudtuk begyötörni a labdát a gyűrűbe, így egy hihetetlen mérkőzés során maradtunk alul a szimpatikusan küzdő Debrecen otthonában.
Ez a csata döntött az utolsó kiadó felsőházi helyről, így nekünk most a vártnál és megszokotthoz képest egy másik utat jelölt ki a sors. Ahogy mindennek, úgy ennek is megvannak az okai és a feladott leckét januárban közösen kell megoldanunk. Sportszakmai oldalról nézve eddig sem aggódtam, a kezdeti sok problémánk közül érzésem szerint immáron csak három maradt, amelyek kijavítására a megfelelő mennyiségű és minőségű csapatedzés bőven elegendő lesz. Csapat- és érzelmi szempontból pedig ennek a vereségnek a lereagálásában és kezdeti feldolgozásában olyan jeleket láttam, tapasztaltam, amik egyértelműen igazolták számomra, hogy nem lesz itt se gondunk, hiszen ez a brigád bizony egy nagyon erős, összetartó közösséggé formálódott az elmúlt hónapok során. Erre igazán büszke vagyok!
Mindezek alapján óva intenék attól mindenkit, hogy leírjon minket, ugyanis meggyőződésem, hogy 2020-ban elsöprő erővel térünk vissza a bajnokság következő szakaszában!
Statisztika: http://hunbasket.hu/merkozes/x1920/hunu18/hunu18_86