A MAFC Akadémia csapatai junior, kadett és serdülő korosztályban is országos döntőben szerepelhettek a 2023-2024-es szezonban. A mérleg két nyolcadik és egy tizedik helyezés az évad végén. A csapatok vezetőedzőit kértük, értékeljék néhány mondatban a srácok idei szereplését.

Juniorok – országos 10. hely – Károly Máté, vezetőedző:

A 2007- es srácokkal együtt léptünk fel a junior korosztályba, így az első feladat az volt, hogy a 2006-2007-es társaságot összegyúrjuk, mert ők még nem dolgoztak együtt. A junior az utolsó lépés a felnőtt mezőny előtt, itt már taktikailag is elő kell kerülnie mindennek, ami a felnőtt mezőnyt jellemzi. Nyilván igyekeztünk a saját együttesünkhöz igazítani a repertoárt. A csapat célja az év kezdete óta az volt, hogy minimum a „B” döntős szereplést érjük el, de lehetőség szerint minél tovább legyünk versenyben az „A” döntőért. Előzetesen azt gondolom, hogy ezt a 10. helyet mindannyian aláírtuk volna, hiszen ez a 2006-2007-es garnitúra még nem ért el ilyen előkelő helyezést utánpótlás évei során. Nyilván fájó volt egy hosszabbításos verséggel zárni a szezont, de az összképet tekintve elmondhatjuk magunkról, hogy jó csapatokat előztünk meg, egységes gárdává kovácsolódtunk és elértük azt a célt, amit az évad előtt kitűztünk magunk elé.  Emellett egyénileg is láttuk a karakterek fejlődését, ami ebben a korosztályban már kulcskérdés, így azt mondhatom, hogy összességében pozitív érzésekkel zárhattuk le a szezont. Mivel a jövő évre korosztálybővítés történt és immár U19-ben fogunk versenyezni, a csapat egyben marad, persze ugyanez igaz az ellenfeleinkre is. A cél az idei év alapján nem lehet más, mint hogy a következő szezonban megpróbáljuk beverekedni magunkat a legjobb nyolc közé.  

Kadettek – országos 8. hely – Maurer Csaba, vezetőedző:

A szezon első felében arra koncentráltunk, hogy a több, mint 30 fős kadett állományunkból minél több játékost vonjuk be az „A”, az erősebbik edzőcsoportunk munkájába, emellett az egyéni képzésen, fejlődésen volt a hangsúly. Ettől függetlenül szép csapateredmények is születtek, jó érzés visszagondolni a kadett/B csapat szeptemberi selejtezőire, jól teljesítettünk az U15-ös miskolci és az U16-os portugáliai EYBL fordulón is. Kadett/C csapatunk a regionális bajnokságban vitézkedett, míg kadett/A együttesünk egyre közeledett a hazai legjobbakhoz a kiemelt bajnokságban.

Januártól kialakítottunk egy állandó „A” keretet, innentől kezdve náluk a csapatépítés és az eredményesség került a fókuszba. A rájátszásban már egyre inkább összeérve, egyre jobb mentalitással játszva 12-2-t repesztettünk, a két vereség is leginkább meghatározó játékosaink hiányának volt betudható. A jó rájátszás szereplés keresztjátékot ért, azaz esélyt kaptunk arra, hogy beverekedjük magunkat az országos nyolcas döntőbe. A négy keresztjáték mérkőzésen, ahol a nálunk magasabbra taksált Zsíros Akadémia és Kecskemét csapataival csaptunk össze, még egyszer szintet tudtunk lépni. Olyan mentalitással, motivációval léptek pályára játékosaink, hogy ennek nem is lehetett más a végeredménye, mint a döntős szereplés kiharcolása. Az elkötelezettség mellé jó játék, összeszedett teljesítmény párosult, és a csodálatos szurkolótáborunktól is fontos támogatást kaptunk. A nagy menetelés és a szűkebb rotáció áldozatokkal járt, kulcsembereink sérültek meg, sokat kivett belőlünk a keresztjáték, így a döntőn már nem tudtunk olyan jó teljesítményt nyújtani, mint előtte. Ennek ellenére is győzelmi esélyeink voltak a későbbi bajnok Honvéd és a stabilan az élvonalba tartozó Oroszlány ellen.

Kadett/B csapatunknak nem volt könnyű dolga, hiszen idősebb csapatokkal versenyezve, szinte állandóan nagy fizikális hátrányban volt a bajnoki mérkőzéseken. Ugyanakkor célunknak megfelelően, több olyan játékosunk tudott vezérré, meghatározó játékossá előlépni, akik korábban kiegészítő szerepkörben játszottak. Ez nagyon biztató a jövő szezonra nézve, amikor ezeket a tapasztalatokat még mindig az U16-os korosztályban kamatoztathatják.

Kadett/C gárdánk a jó alapszakasznak köszönhetően a regionális bajnokság felsőházi rájátszásában bizonyíthatott a túlnyomóan egy évvel idősebb csapatok ellen, és szép győzelmeket is aratva a 25 csapatos bajnokság 7. helyén végzett. Több játékosunk ezeknek a mérkőzéseknek köszönhetően ugrott egyet a fejlődésben.

Serdülők – országos 8. hely – Ménkű Tibor, vezetőedző:

Edzőként az országos döntőn elszenvedett öt vereség mindenképpen csalódottsággal tölt el, viszont a többet megélt kollégáim egyből visszarántottak a valóság mezejére, ahonnan nézve más képet mutat ez a szereplés. Ha szigorúan az öt találkozót elemzem, nagy meglepetés nem történt. A DEAC ellen kijött az ellenfelünk rutinja, mert ebben a korosztályban is beszélhetünk ilyenről, ez a rutin végül bronzérmet ért a döntőn a debrecenieknek. Másnap a Sopron ellen megnyertünk két negyedet, egyet egálra hoztunk, egyet meg annyira elvesztettünk, hogy az a mérkőzésünkbe került. Az utolsó csoportmeccsen a későbbi ezüstérmes Honvéd ellen már tét nélkül tudtunk magunkhoz képest jó kosárlabdát játszani, de ez sem ért győzelmet. Rövid pihenő után másnap egyből mi kezdtük a keresztjátékot a Körmendi Törpördögökkel. Ez a rövid pihenő a sorozatterhelés mellett rányomta a bélyegét az első félidei játékunkra, így 20 pontos hátrányba kerültünk. A harmadik játékrészben 6 perc alatt ledolgoztunk 12 pontot, majd -8 pontnál Kelemen Attila bokasérülést szenvedett és ez meghatározta a teljes további játékképet. Vasárnap reggel egy csalódott Sopronnal találkoztunk a helyosztón. A társaság mentális erejét nagyon jól mutatja az, hogy három negyeden keresztül elbírtuk Kelemen Ati hiányát, az utolsó játékrész előtt még vezettünk egy ponttal. Az utolsó játékrészben viszont fizikálisan, és legfőképpen mentálisan elfáradtunk, nem tudtunk megújulni, és nem volt senki, aki vezérként a csapat élére álljon ebben az időszakban. Szégyenkeznivalónk nem lehet, mi vagyunk az ország 8. legjobb serdülő csapata.

Nagyon büszke vagyok a fiúkra, mivel minden találkozón mutatták azt, ami miatt itt volt a helyünk a legjobb 8 csapat között. Kicsit több rutinnal és szerencsével alakulhatott volna másképpen is, de a sportban nincsen ha… Egy dolog van, még több munka! Dolgozni tovább és kadett korosztályban még jobb helyezést fogunk elérni!