Jön az alapszakasz egyik legfontosabb mérkőzése: január 17-én, szombaton 18:30-tól a Vasas Akadémia otthonában lép pályára az Újbuda MAFC a pontvadászat 16. fordulójában. Az elmúlt évek legnagyobb riválisa elleni csaták kimenetele rendszerint sokat számít a végelszámolásnál, de a jelenlegi helyzetünkben hatványozott jelentősége van a budai rangadónak: ha zsinórban harmadszor is kikapunk, megelőznek minket a tabellán a piros-kékek és a 6. helyre esünk vissza, míg amennyiben az új évben először sikerül nyerni, megszilárdítjuk pozíciónkat a dobogósok mögött.

Bátran állíthatjuk, hogy a Piros csoport egyik legnagyobb párharca a Vasas-MAFC rivalizálás, 2018 óta folyamatosan egy osztályban szereplünk a piros-kékekkel, háromszor a rájátszásban is összecsaptunk velük: 2019-ben mi jutottunk tovább a negyeddöntőben, ahogy a ’21-es bronzcsata végén is újbudai siker született, két évvel később viszont az akadémisták állhattak fel a dobogó alsó fokára. Bár sokat jelent a hazai pálya előnye  a párosításban, az elmúlt évtizedben 11 tétmeccsből csak hármat sikerült megnyernünk a Sport11-ben, a felek legutóbbi három bajnoki összecsapásán egyaránt az aktuális vendégcsapat győzött. A jelenlegi idény első hazai meccsén nagyon fájó, 69-88-as vereséget szenvedtünk, ráadásul Polgárdy Ádámot is elveszítettük a Vasas ellen – bár múlt szombaton, a Fót elleni rangadón sérülés szerencsére nem történt, több szempontból hasonlított a két mérkőzés: az első perctől kezdve a Lakits-tanítványoknak kellett az eredmény után futniuk, sok volt a szabálytalanság, főleg a vendégeknél, de ezt rossz büntetőzésünk miatt nem tudtuk kihasználni. Sokkal szebb emlék az alig egy hónappal ezelőtti Hepp Kupa-nyolcaddöntő, ahol két és fél negyednyi kiegyenlített küzdelem után Polgárdy tripláival állva hagytuk ellenfelünket (86-76).

Stephen Arigbabu harmadik idénye a jelenlegi a pasarétiek vezetőedzőjeként, de már elődei, Vangelisz Ziagkosz és Faragó Péter is hasonló filozófiát képviseltek, mint a játékosként vb-bronzérmes német szakember: a Vasas-stílus alapja a bő rotációnak köszönhetően 40 percen át fenntartott nagyon agresszív, szervezett védekezés, támadásban nagy szerepe van a tranzíciós játéknak, felállt védelem ellen viszont a türelmes, sok elzárásra épülő akciók a jellemzőek. Nagy különbség viszont az elmúlt évadhoz képest, hogy Szegedre igazolt Cseh Botond, aki az előző kiírásban U20-as létére messze csapata legjobb, legstabilabb dobója volt 16 pontos átlagával, az ő pótlása valamennyi piros csoportos együttesnek nagy feladatot jelentene, aligha véletlen, hogy a tavalyi 15-1-es kezdés után jelenleg 8 győzelem mellett már 6 vereségnél tart budai riválisunk. A különbséget az idegenbeli szereplések jelentik: nyolcból ötször kikaptak az akadémisták a bajnokságban otthonuktól távol, hazai környezetben viszont csak idén január elején, a Nyíregyháza ellen (85-81) veszítették el makulátlan mutatójukat, korábban a Kaszásokat, a Fótot és a DEAC U23-at is szoros végjátékban győzték le Kamaraerdőn, a MEAFC és a TF ellen magabiztosan diadalmaskodtak. A Kék Cápák ellen is végletekig kiélezett csatát vívtak, sokáig ők álltak jobban, ám Boljos a 34. percben egy triplával fordított, a folytatásban pedig végig megőrizték minimális előnyüket a szabolcsiak. A múlt héten pontgazdag mérkőzésen javítottak az Arigbabu-tanítványok, közel százig eljutva, 13 triplát behintve arattak értékes győzelmet Miskolcon (80-98).

Cseh távozása óta nincs igazán elsőszámú pontfelelőse a Vasasnak, de ez nem számít szokatlannak esetükben – az érem másik oldala, hogy hat játékosuknak is volt már olyan meccse, ahol eljutott 18 pontig, e tekintetben egyébként mi sem állunk rosszul, nyolcan is dobtak már legalább 16-ot egy mérkőzésen. Pontszám és VAL-mutató terén is Andrássy Géza riválisunk legjobbja 13,7 egységgel és 19,6-es teljesítménymutatóval, az ősvasasos klasszikus center az új esztendő mindkét meccsén remekül teljesített, a Nyíregyházát 25, a MEAFC-ot 22 ponttal szomorította. A hátvédsorból leginkább a Takács Dániel-Fekete Viktor kettősre kell majd odafigyelniük a mieinknek, Miskolcon mindketten 20 egységgel zártak, a két játékos karöltve vezeti a házi gólpasszlistát meccsenként 3,4-gyel, mindketten mindannyiszor kezdők voltak idáig a bajnokságban. Farkas Attila ezzel szemben egy kivételtől eltekintve mindannyiszor a kispadról szállt be, nem is véletlenül: két ízben is ő volt a hatodik ember a BB1-en a forduló csapatában.

Vasasos kötődésű csapatkapitányunk, a Fót ellen 11 pont mellett 17 lepattanót gyűjtő Bordács Soma szerint fel kell vennünk a versenyt harcosságban az Arigbabu-legénységgel. „Természetesen nem ilyen évkezdésről álmodtunk, de csak magunknak köszönhetjük az elmúlt két mérkőzésen elszenvedett fájó vereségeket. Muszáj lesz visszatalálnunk a gyors, agresszív játékra, mert szerintem az fekszik nekünk a legjobban. Szombaton mindenképpen szükség lesz erre, hiszen a Vasas egy nagyon fizikális, faulthatáron védekező csapat, szóval fel kell nőnünk a feladathoz, hogy újra meccseket tudjunk nyerni.”

Tavaly február elején egész más helyzetben, zsinórban tizenkét győztes bajnokival a hátunk mögött várhattuk a hozzánk hasonlóan az alapszakasz-elsőségre pályázó Vasas Akadémia elleni idegenbeli rangadót. Fantasztikus szurkolótáborunk hazai pályát varázsolt a Sport11-ben, ennek is köszönhetően egy kőkemény meccs végén elhoztuk a két pontot, ezzel a tabella élére álltunk (63-77). Ezúttal két vereségből érkezünk és a 4. helyezés megőrzéséért szállunk harcba, de a lényeg nem változott: egy Vasas elleni presztízscsata a pillanatnyi állástól függetlenül több egy szimpla mérkőzésnél, a győzelem pedig nagy lökést adhat a Lakits-tanítványoknak. Bár nem a legszebb napjainkat éljük, számítunk a MAFC-család támogatására, össze kell fognunk, hogy sikerüljön kilábalni a gödörből és éremért játszhassunk a rájátszásban.