Gyermek csapatunk Székesfehérváron pótolta a novemberről elhalasztott első forduló mérkőzéseit és két győzelmével nagyot lépett előre a verseny tabelláján.

Szombathelyi Ifjú Sólymok KSE – MAFC 34 – 86 (12 – 20, 8 – 26, 5 – 15, 9 – 25)

MAFC: Atwood 9/3, Fajszi 2, Oláh-Viniczai, Horváth D., Viola 19/9, Horváth L. 2, Wendl 2, Németh 13/3, Kristóf 10, Varjas 16, Turbucz 6, Sopuch 2, Semegi-Nyulas 5, Varga

Vittay-Hajnik Ambrus: Egy újabb ellenfélnek mutatkoztunk be az országban és azt minden kosárlabda szerető tudja, hogy a szombathelyiek állandóan stabil, magas szintű képzés nyújtanak utánpótlásban, ezért jó fokmérőnek ígérkezett a találkozó. Kiváló körülmények között, az Alba NBI/A-s csarnokában futhattunk ki a parkettre, ez is bizony mindig nagy élmény! A kezdeti tapogatózás után előrántottuk az egyik legnagyobb erősségünket, az agresszív, fizikális védekezést és ezzel megleptük ellenfelünket. Sok labdát és lepattanót szereztünk, amelyek segítségével temérdek lerohanást vezettünk, valamint a második esélyből elért kosaraink száma is tekintélyes volt. Kinti dobásaink is ültek, azt hiszem ilyen szempontból ez volt az eddigi legjobb meccsünk (5 bedobott hármassal). De az igazán biztató, hogy most már sokadjára fordult elő, hogy nekünk volt több kísérletünk és több találatunk is a 6,75-ön kívülről. Nem cél persze az értelmetlen tüzelgetés, de a mi felfogásunk szerint a helyzetet el kell vállalni játékostól vagy távolságtól függetlenül. Az egészpályás nyomásunkat a mérkőzés végéig fent tudtuk tartani, ez viszonylag ritka, úgyhogy az edzői stáb nagyon örült neki és bízik benne, hogy a belőle kapott pozitív visszacsatolások tömkelege arra sarkallja a csapatot, hogy higgyenek benne és mindig akarják is csinálni teljes gőzzel.

MAFC – Alba Fehérvár 88 – 25 (16 – 10, 30 – 5, 23 – 9, 21 – 1)

MAFC: Atwood 8, Oláh-Viniczai 2, Horváth D., Horváth L. 2., Viola 6, Wendl, Németh 12, Kristóf 18/3, Varjas 13, Turbucz 2, Sopuch 6, Semegi-Nyulas 11/3, Varga 2, Fajszi 6

Vittay-Hajnik Ambrus: Ha már az előző meccs értékelését a 40 percen keresztül fenntartott nyomással fejeztem be, akkor a második találkozónkét úgy kell kezdenem, hogy sajnos ez az áldott állapot megszűnt, labdás 1-1 védésünk, visszaérkezésünk, besegítéseink mind rengeteget estek vissza. A negyed közepén egy időkérésnél alapos újratervezést kértünk a fiúktól, mert az addig pályára tett produkció a nullához konvergált. Utána úgy ahogy összeszedte magát a társaság, de így is nagyon izzadságszagú, erőlködős nyitó tíz percet tudhattunk magunk mögött. A csapat második fele érezte, hogy ezt most nem játszhatják el ők is, úgyhogy visszaállították az intenzitást az első meccsen látottakhoz, ami hogyhogy-nem varázsütésre feljavította a játékunkat is. Innentől kezdve újra tudtunk “darálni”, ami szép lassan felőrölte az igazán szimpatikusan küzdő és játszó ellenfelünket. A második félidőben az első ötös (/hetes) is kiköszörülte a csorbát rendesen, így jó szájízzel fejezhettük be a fordulót.

Összegzés: Gratulálok a Csapatnak, összességében véve jó teljesítményt nyújtottak a nap folyamán! 1-1 védekezésben látjuk a halvány előrelépéseket, de az ellenfelek meg/elindulásának lekövetése, lassítása vagy akár megállítása még nehezünkre esik. Másik negatívum, hogy a büntetődobásaink nem elég hatékonyak, ennek a technikája és kivitelezése fejlesztésre szorul. Indításunk viszont egyre inkább letisztul illetve lepattanózásunk (bár most gyorsan lekopogom) már egy ideje stabil lábakon áll. A mostanában rengeteget hangoztatott labdajáratás is egyre hangsúlyosabban domborodik ki, de ebben a szegmensben (és ez leginkább felfogás kérdése!) még nagyon sokat kell előre lépnünk! A hangulat és a csapatkohézió viszont szenzációs, ami mindig nagy öröm a benne élőknek! Csak így tovább! Hajrá MAFC!