Kuparendszerben került megrendezésre, mégis a tervezettnél öt nappal később ért véget az Insedo Veszprém KK elleni helyosztónk, ugyanis a 121-102-es fővárosi sikert hozó újbudai találkozót követően múlt szombatra a heves esőzés következtében beázott, így játékra alkalmatlanná vált a Vetési Albert Gimnázium Tornacsarnoka, a visszavágóra végül csütörtökön került sor. A Kovács-Dávid-Polgárdy trió továbbra is hiányzott, pontosabban NB II.-es gárdánk vezetője elutazott a társakkal Veszprémbe, de pályára nem lépett, így aztán kilenc olyan játékos is helyet kapott a meccskeretben, aki a Morgen Ferdinánd Emlékbajnokság jövő héten megrendezésre kerülő pécsi nyolcas döntőjén is ott lesz: a Pápai-Bordács-Geiger triót leszámítva csupa 2003-ban vagy később született játékossal igyekeztünk megszerezni az 5. helyet a bajnokság egyik legnehezebb terepének számító Királynék városában. Búcsúmeccsén Biber Bende állíthatta össze a kezdőötöst, 32-esünk a Pintér-Molnár-Kazy-Bordács négyes társaságában állt fel a feldobáshoz – a módosított, hétköznapi időpont ellenére népes MAFC-tábor érkezett a Bakonyba; hálásak vagyunk szurkolóinknak az egész éves támogatásért, azoknak pedig különösen sokat köszönhetünk, akik idegenbe is elkísértek minket valahová a szezon során. Kazy ígéretes félpályás kísérletével indult a mérkőzés, Bogdán és Bordács váltott kosarat, kezdettől fogva a kinti dobásokra helyezték a hangsúlyt a hazaiak, Daniels és Kass pedig gyorsan jelezte, hogy ez nem volt egy rossz húzás Naményi Márktól (8-2). Biber támadólepattanóból volt eredményes, Pintér a sarokból belépve, Kazy ziccerével egyenlítettünk, Bonifert négy pontja után újra 12-esünk következett, faulttal együtt ért végig, aztán az első triplánkat is ő süllyesztette el (14-14). Daniels eladta a labdát, Naményi időt kért, egy Pápai-Molnár összjátékból először vezettünk, ekkor adta át helyét a 14 évnyi MAFC-os múlttal rendelkező Biber Bende a 16 esztendős Tölgyesi Áronnak a csapattársak és a szurkolók vastapsa közepette. A veszprémieket mindez persze nem hatotta meg, Kocsis, Frank és Bonifert kosaraival 23-18-as előnyre tettek szert, ám a labdaszerzés után betaláló Violának és a már a kisszünetre 14 pontnál járó, villámléptű Kazynak köszönhetően mégis a miénk lett a negyed (23-24).

Tóth hármasa nyitotta a második etapot, Geiger büntetőből vált pontszerzővé, Turcsányi a sarokból bombázott a gyűrűbe. Daniels, Kass és Bogdán is elemében volt a túloldalon, de Pápai Máté palánk alatti villanásaival tartottuk a lépést, Dobos és Németh is harcosan, jó energiákkal szállt be, a 15. percben 33-33 állt a táblán. Ekkor azonban megtorpantak a műegyetemisták, Kass távolijával végérvényesen átvették az irányítást a piros-fehérek, Tóth is elhelyezett egy újabb hármast a gyűrűnkben, miközben Bogdán a palánk alatt volt hatékony, Molnár Tamás dupláival igyekeztünk tartani a lépést (43-37). Daniels büntetőzhetett, Pintér nagyot harcolt két pontért, Bogdán megcsinált egy 2+1-es akciót, Kocsis támadólepattanót szedett, majd kétszámjegyű előnyhöz juttatta csapatát a periméterről a nagyszünetre – a játék képe nem volt annyira vészes, viszont amíg ellenfelünk 23 kísérletből már 9 bedobott hárompontosnál járt, a mieink 2/19-cel álltak e tekintetben, ezt a különbséget nehéz volt ellensúlyozni (51-40).

A térfélcserét követően Kass vette be kétszer messziről a gyűrűnket, viszont a kettő közt Molnár faragott négy pontot a különbségből, amikor pedig rontott saját nevelésű bedobónk, Bordács érkezett a lecsorgóra, Kazy technikaiért dobhatott (57-47). Vionte Daniels vette vállára a dunántúliakat, trojkájára még válaszolni tudott Geiger, bár egy triplát támadóhiba miatt elvettek tőle, a következő labdabirtoklásból már érvényes kosarat hintett, viszont két könnyű kosarat is jegyzett a légiós (64-50). Pápai játszott össze Bordáccsal, Bogdán is beverte kintről, centerünk kettesét Simon annulálta a 25. percben (69-54). Kazy Balázs pillanatai következtek, büntetőből és középtávolról is jól célzott, a védekezésünk viszont továbbra sem állt össze, így ha lassan is, de egyre fogyott előnyünk összesítésben, mert a túloldalon Bonifert keze is elsült (76-59). Fontos volt, hogy a játékrész hajrája a miénk legyen, amiről a lepattanókat sorban szállító Bordács és a nem kifejezetten jó napot kifogó, am még így is igen ponterős Kazy gondoskodott, a 76-64-es részeredmény azt jelentette, hogy gyakorlatilag hét egységnyi vezetésről várhattuk az idény utolsó negyedét.

Ez a különbségből pillanatok alatt egyetlen pontra zsugorodott, Kocsis, majd kétszer Simon jutott el akadálytalanul ziccerig, ám Pintér roppant fontos kosarával és Turcsányi remek, labdaszerzésből induló akciójával hárítottuk a rohamot (82-68). Bogdántól kaptuk az újabb hármast, viszont rövidesen megkapta második technikaiját a házigazdák kulcsembere, Kazy villant részünkről, Bonifert használta ki, hogy nem sikerült begyűjteni a védőlepattanót. Ismét ritmust fogott riválisunk, Kass és Daniels folytatta a triplaesőt, hiába működött jól a Pápai-Bordács játékkapcsolat, a légiós triplájával a 35. percben már húsz volt közte, ezzel már a Veszprém állt közelebb az 5. hely megszerzéséhez (93-73). Turcsányi harcolt ki két dobást, az egyik ért célba, aztán Pintér Dávid húzott elő egy klasszikust a tarsolyból: úgy szerzett gyors kosarat, hogy az alapvonali bedobásnál neki háttal álló Boniferttel “játszott össze”! A demoralizáló találat meg is fogta a hazaiakat, 33-asuk kosárakadályozást követett el, Daniels tudta megtörni kisebb gólcsendjüket (95-78). Kazy és Kass egyaránt 50%-kal büntetőzött, Pápai használt ki második esélyt, a tengerentúli kisember nem rontott a vonaltól, nagyszerű szezont futó centerünk  újra a lecsorgóból volt eredményes, ráadásul egyet még dobhatott is – a lepattanó megint csak a miénk lett, Bordács pedig valahogy bepöcizte a labdát, hattal mentünk az utolsó két percre fordulva (98-85). Bonifert gondoskodott róla, hogy tovább izgulhassunk, Bordács viszont sokadszor csapott le a lecsorgóra – mivel több hármast már nem kaptunk, ezzel el is dőlt az 5. hely sorsa, összességében négy pont döntött a javunkra egy látványos párharc végén (103-88).

Amennyire jó ritmusban kosárlabdázott a Garai-legénység az odavágón, különösen a második félidőben, annyival gördülékenyebb volt ezúttal a Naményi-tanítványok támadójátéka, 18 hárompontost hintettek 39%-os hatékonysággal a 27-ből bedobott 3 újbudaival szemben – ennek fényében szinte bravúr, hogy a győzni akarásnak, az 50-37-re megnyert lepattanózásnak és néhány extra egyéni villanásnak köszönhetően sikerült megőrizni, pontosabban visszavenni az előnyt, miközben hat (!) U20-as korú játékosunk összesen 67 percet töltött a pályán. Bátran mondhatjuk, hogy jó szájízzel zártuk a Piros csoportot, értékelni azonban még korai, hiszen előttünk áll az évad egyik legfontosabb, legemlékezetesebbnek ígérkező három napja: május 29-től 31-ig a pécsi Nemzeti Kosárlabda Akadémián lesz jelenése a felnőtt keret többségét adó, piros csoportos alapszakaszgyőztes, az előző kiírásban nagy bravúrral ezüstérmet szerző Újbuda MAFC U21-nek a Morgen Ferdinánd Emlékbajnokság döntőjében.

NB I. B Piros csoport, párharc az 5. helyért, 2. mérkőzés

Insedo Veszprém Kosárlabda Klub – Újbuda MAFC 103-88 (23-24, 28-16, 25-24, 27-24)

Veszprém: Kass 18/15, Tóth D. 6/6, Daniels 23/9, Bonifert 16/6, Bogdán B. 17/6. Cs.: Kocsis 12/9 (+10 lepattanó), Simon D. 8, Frank 3/3, Lintner -.

MAFC: Pintér D. 8, Molnár T. 12, Kazy 29/3, Bordács 13, Biber 2. Cs.: Pápai 10, Turcsányi 6/3, Geiger 5/3, Viola 3, Dobos -, Tölgyesi -, Németh D. -.

Naményi Márk: Gratulálok a MAFC-nak az 5. hely megszerzéséhez! Nem szeretném a szezon utolsó mérkőzése után a játékvezetésre helyezni a hangsúlyt, mert ennél sokkal fontosabb dolgokról kell beszélnünk. Büszke vagyok arra, amit idén elértünk. A bajnokság 6. helyén zártunk, és úgy érzem, ez a csapat egész évben megmutatta a karakterét, a munkamorálját és a szívét. Köszönöm a játékosaimnak az egész éves munkát, a hozzáállást, az áldozatokat és azt, hogy minden nehéz pillanatban együtt maradtunk. Köszönöm a klub minden dolgozójának, hogy nap mint nap azért dolgoztak, hogy ez a csapat működjön és fejlődjön. Egy szezon eredménye mindig sok ember közös munkája. Külön szeretném megköszönni Szeifert Zalánnak és Szabó Petinek az egész éves profi munkát és támogatást. Nagyon sokat jelent számomra, hogy olyan emberekkel dolgozhatok együtt, akik nemcsak kiváló kollégák, hanem barátok is. És természetesen köszönjük a szurkolóinknak is, hogy egész szezonban mellettünk álltak — hazai pályán és idegenben egyaránt. Egy hosszú szezon végén az emberben sok érzelem van, de összességében büszkeséget érzek. Dolgozunk tovább, hogy jövőre még magasabb szintre emeljük ezt a klubot.

Garai Péter: Gratulálok a Veszprémnek a győzelemhez! Gratulálok magamnak, hogy kibírtam technikai nélkül. A pálya minőségéről, a csapatjátékról és a játékvezetésről is szeretnék valami pozitívat mondani…hm………… Gratulálok a csapatomnak az 5. hely megszerzéséhez és a Hepp Kupa megnyeréséhez, valamint köszönöm az egész éves munkát!

A kuparendszerű párharc végeredménye: 209-205 a MAFC javára.

Fotó: Szász Péter/veszpremkosar.hu

A NB I. B: Kitartott az előny, az 5. helyen zártunk bejegyzés először MAFC-én jelent meg.

Amíg a Kaszások elleni helyosztó első felvonásán abban a tudatban léphettek pályára a Garai-tanítványok, hogy otthon lesz még lehetőségük javítani, így a szűk vereség sem számított rossz eredménynek, ezúttal hazai pályán kezdtünk, így egyértelműen a minél nagyobb előny kialakítása volt a cél, hiszen minden jel arra mutatott, hogy erre jóval nagyobb esélyünk lesz a Gabányiban, mint a Bakonyban. Az első félidő hasonlóan alakult, mint az 5-8. helyért folyó derbin, a jobb kezdés után felvette a ritmust az ellenfél, a veszprémiek hosszabb ideig vezettek is, de a nagyszünetben mindkétszer egy duplányival jártunk előrébb. A fordulás után aztán sikerült ritmust váltani, a 35-20-as harmadik játékrész eldöntötte a mérkőzést – a záró felvonással kapcsolatban lehet egy minimális hiányérzetünk, de összességében várakozáson felül alakult az első mérkőzés.

Pintér Dávid (7/10) és Kazy Balázs (6/12) is nagyszerűen tüzelt kintről, ennek köszönhetően csapatszinten is átlagon felüli triplamutatóval zártunk (16/36), míg a veszprémieknél öten is bedobtak két hármast, de többet senki, így összeségében nem voltak olyan hatékonyak, mint a fővárosiak (11/32). Kulcsfontosságú volt a lepattanózás, bár a piros-fehérek is összegyűjtöttek 14 lecsorgót, a második félidei fölénynek köszönhetően összességében 45-35 arányban jobbak voltunk e mutatóban. Ami az egyéni teljesítményeket illeti, Kazy 40 pontig jutott, Pintér 27-ig, de Pápai Máté (9 pont, 12 lepattanó, 10 gólpassz) és Bordács Soma (9 pont, 14 lepattanó) is óriási mezőnymunkát végzett, míg a túloldalon egyértelműen Vionte Daniels vitte a pálmát (29 pont, 38 VAL).

Pintér Dávid elmondta, a jelentős előny ellenére a kettős győzelem a cél. “Az utolsó hazai mérkőzést szerettük volna jó hangulatban zárni, ez motivált engem és a csapatot is legfőképpen. Az idegenbeli meccsen nem szabad hátradőlnünk és abban bíznunk, hogy az első meccsen szerzett előny majd megment minket, ugyanúgy győzni szeretnénk és szépen lezárni a szezont.”

Idén utoljára lép tehát pályára felnőttcsapatunk, a belépés ingyenes, leglelkesebb szurkolóinkat szeretettel várjuk Veszprémbe!

Fotó: Székely Csaba

A NB I. B: Kedvező helyzetből indulunk a veszprémi szezonzárón bejegyzés először MAFC-én jelent meg.

Továbbra sem számíthattunk a Polgárdy-Kovács-Dávid trióra, így különösen nagy feladat várt ránk a Veszprém ellen, de bíztunk benne, hogy sikerül győzelemmel búcsúzni a hazai közönségtől. Bordács meglátásából Molnár szerzett gyors kosarat, egy támadáson belül Kazy és Pápai is büntetőzhetett (5-0). Daniels dupláival zárkózott a Veszprém, Kazy dobta a mérkőzés első tripláját, Bogdán a másodikat (8-7). Gyorsan elhasználták csapathibáikat a vendégek, a büntetőzésünk ezúttal sem volt az igazi, viszont 12-esünk a második és a harmadik trojkáját is elsüllyesztette (16-9). Kocsis szerezte a következő négy pontot, Turcsányi nagyszerűen szállt be, hármassal kezdte a pontgyártást, egy gyorsindítást is befejezett, Németh Donát is korán pályára került, ígéretes közelijét azonban kidobta a gyűrű – a túloldalon Bogdán kintről talált be, az utolsó másodpercekben Daniels dobhatott kettőt, egyszer talált, így 23-23-mal zárult a negyed.

A második szakasz elején képtelenek voltunk begyűjteni a védőlepattanót, amit előbb Kocsis büntetett, aztán a légiós pillanatai következtek bakonyi oldalon, Molnár gyönyörű szólójával és Pintér két távoli bombájával mégis tartottuk a lépést (32-33). Frankot kisegítette az újbudai gyűrű, Daniels már 14 pontnál járt, aztán Bonifert talált be centerből (32-39). A 15. percben Viola szabaddobásaival ért véget gólcsendünk, Kocsis lépett át a gyűrű alatt, Kazy faulttal együtt tette fel Pápai labdáját, a betörésénél szabálytalanságot reklamáló Bonifert technikait kapott. Hiába kért időt Naményi Márk, ritmust fogtak a piros-feketék, Bordács ellentmondást nem tűrően használt ki egy második esélyt, Geiger büntetője után visszaszedte a labdát, Pápai találatával már újra mi álltunk jobban (43-42). Viola támadóhibát harcolt ki amerikai ellenfelével szemben, Molnár pontjaival őriztük előnyünket, de a félidő utolsó két percébe lépve Daniels 2+1-es játéka újabb fordulatot jelentett (46-47). Pápai mindkét térfélen jól dolgozott a festékben, Kazy hibátlanul büntetőzött, Bogdán csak 50%-kal, Molnár visszaszerzett labdából volt eredményes, Tóth és Pápai is a vonalhoz állhatott, a végszó ismét Danielsé volt – egy labdányi előnnyel vonulhattak pihenőre a Garai-tanítványok (54-52). Szembetűnő volt, hogy már 15 gólpassznál jártunk, a védőlepattanózással egyik edző sem lehetett elégedett (11, illetve 13 második labdát engedélyeztek egymásnak a felek).

Pintér és Molnár jóvoltából nagy elánnal kezdtük a harmadik szakaszt, Tóth üres hármasát is visszadobta 24-esünk (61-55). Bonifert duplájára saját nevelésű bedobónk felelt, Daniels továbbra is nagy kedvvel játszott, Biber szép játék után dobhtaott kettőt, majd Kazyt szolgálta ki remek labdaszerzést követően (69-62). A 25. percben Kazy Daniels negyedik személyi hibája ellenére bevette a gyűrűt, Pintér bombájával pedig a tízet is átlépte a különbség (75-63). Naményi Márk időkérése arra elég volt, hogy megtörje csapata gólcsendjét, de arra nem, hogy fékezze a hazaiak lendületét, de arra nem, hogy a szárnyaló MAFC lendületét fékezze: Molnár, Kazy, majd kétszer Pintér vette be a gyűrűt a 6,25-ön túlról, miközben magasembereink hatalmas mezőnymunkát végeztek, a 28. percben már 87-67-re vezettünk. Bogdán vezérletével próbáltak közelebb lépni a piros mezesek, Pápai játszotta meg Bordácsot, kedvező helyzetből várhattuk az utolsó játékrészt (89-72).

Kass és Kocsis is igyekezett párharcban tartani a vendégeket, Bordács tett vissza egy második labdát, Turcsányi lépett be a gyűrű alá Pápai labdájával, Kazy hármasával újfent húsz volt közte (96-76). Kass Balázs két triplát is beszórt, de sükösdi születésű bedobónk is szorgalmasan termelte a pontokat, hol könnyedén verte meg emberét, hol kintről célzott jól. Kocsis közelije után Turcsányi sarokhármasa zárt le egy szövevényes hazai akciót, egy újabb Kazy-ziccerrel már 106-84-re vezettünk a 35. percben. Frank hármasára középtávolival válaszolt Geiger, Pintér a hetedik távoliját is elhelyezte a bakonyi gyűrűben, Kazy és Bordács nyitotta tovább az ollót (117-92). Saját nevelésű hátvédünk szórta a kosarakat a hajrában, büntetőből és támadólepattanóból is betalált, Bonifert hármasaival valamelyest faragott hátrányából a Veszprém, de így is jelentős fórral utazhatunk szombaton a Királynék városába (121-102).

NB I. B Piros csoport, párharc az 5. helyért, 1. mérkőzés

Újbuda MAFC – Insedo Veszprém Kosárlabda Klub 121-102 (23-23, 31-29, 35-20, 32-30)

MAFC: Geiger 3, Molnár T. 19/3, Kazy 40/18, Bordács 9 (+14 lepattanó), Pápai 9 (+12 lepattanó, 10 gólpassz). Cs.: Pintér 27/21, Turcsányi 10/6, Biber 2, Viola 2, Németh D. -.

Veszprém: Kass 14, Tóth D. 12/6, Daniels 29/6, Bonifert 14/6, Kocsis 14. Cs.: Bogdán B. 14/6, Frank 5/3, Simon D. -.

Garai Péter: Gratulálok a csapatnak a győzelemhez! Célunk volt már az első félidőben mindenkit pályára küldeni, a nagyszünet után pedig igyekeztünk minél nagyobb különbséget kialakítani. Ma is csapatként működtünk, örülünk, hogy 19 pontos előnnyel utazhatunk Veszprémbe, de a párharc még nem dőlt el. Szeretnénk idegenben is nyerni és megszerezni az 5. helyet. Köszönjük szurkolóinknak az egész éves támogatást!

Naményi Márk: Gratulálok a MAFC-nak, megérdemelten nyertek ma. A védekezésünk nem volt sehol. Természetesen felkészülünk az utolsó meccsre, mert szeretnénk jó hangulatban zárni ezt a szezont a szurkolóink előtt.

Fotó: Székely Csaba

A NB I. B: Méltó hazai lezárás bejegyzés először MAFC-én jelent meg.

Az 5-8. helyért folyó küzdelmeken többnyire inkább túlesni szeretnének a csapatok, hatványozottan ez szokott lenni a helyzet az olyan együttesek esetében, amelyek ennél előrébb szoktak végezni – klubunk eddigi hat végigjátszott piros csoportos szezonjából ötször elődöntös volt. A csalódottság és az ötmeccses negyeddöntő okozta fáradtság is épp eléggé megnehezítette volna helyzetünket, de ennek tetejébe az első meccsen három, a másodikon négy játékost volt kénytelen nélkülözni Garai Péter. Az óbudai odavágón egy rövidzárlat következtében már a nagyszünetre jelentős hátrányba kerültek a piros-feketék, de a hajrában kozmetikázni tudtak az eredményen, így mínusz tízzel fordulhattak a hazai találkozóra – Takács Máté szerint döntő volt a párharcban, hogy nem tudták nagyobbra nyitni az ollót hazai pályán. Bár jól kezdtünk a Gabányiban, még a 25. percben is vezettek a sárga-feketék (66-67), úgy jutottunk tovább, hogy a két mérkőzés során 15 percig sem volt nálunk az előny összesítésben. A lepattanózásban gyakran hangsúlyozzák a szakértők az akarati tényező fontosságát – szerkezeti problémákra nem panaszkodhattak a Swansonnal, Homokival, Gazdaggal és Nshimbával felálló III. kerületiek -; e mutatóban 47-24 arányban voltak jobbak a mieink a második ütközet során, a Bordács-Pápai kettős együttvéve több lecsorgót gyűjtött, mint az ellenfél csapatszinten. Hiba volna szó nélkül elmenni közönségünk mellett is, bár nem egy meccsen volt kint a szezonban több szurkolónk, mint legutóbb, talán egyszer sem játszhattak olyan hangulatban a fiúk, mint a budai derbi negyedik negyedében – már csak emiatt is szeretnének szép befejezéssel kedveskedni a MAFC-tábornak játékosaink.

A Veszprém a 20-2-es mérleggel megnyert alapszakasz ellenére nem tudta kiharcolni a feljutást a Zöld csoportból az előző kiírásban, a finálé ötödik meccsén a Tiszaújváros, az osztályozón a TF fogott ki Alex Geddes együttesén. A DKKA visszalépése következtében aztán mégis piros csoportos indulási jogot kaptak, mi több, három másodosztályú bajnokkal és további két A csoportos múltú játékossal erősítettek, illetve névadó szponzort is bejelentettek. Új edző is érkezett hozzájuk Kosztisz Fivosz személyében, akinek aztán egyetlen – újbudai, vesztes – bajnoki jutott a kispadon, Naményi Márk vette át tőle az irányítást, decemberben pedig visszatért Kolozsvárról Alex Geddes, hogy aztán februárban immár véglegesen a sportigazgató vegye át a vezetőedzői pozíciót. Az első körben három bajnokin szerepelt Lamar Norman a piros-fehéreknél, utódját egy másik amerikai kisember, Vionte Daniels személyében találták meg. A számos változás ellenére végig jellemző volt a bakonyiakra, hogy amíg hazai pályán remekeltek, veretlenségüket csak januárban, ellenünk veszítették el, és azóta is csak a két döntőssel szemben kapituláltak; idegenben szenvedtek, a tiszaújvárosi és salgótarjáni hosszabbításos siker mellett csak a Vasas otthonában tudtak nyerni – ez egy 14-12-es mérleghez és a 6. kiemeléshez volt elegendő az alapszakasz végén. A BKG-val vívott negyeddöntőben aztán kétszer is a célegyenesben botlott meg a dunántúli alakulat, az idegenbeli első meccsen az utolsó hét percben adtak le kilencpontos előnyt, a második találkozón a kilenc minutummal a vége előtt meglévő tizenkét egységnyi fór bizonyult kevésnek – harmadszor végig vezetve nyertek a Kosok.

Ellenfelünk mentalitásáról sokat elárul, hogy egy pillanatig sem vette félvállról az erősen tartalékos Nyíregyháza elleni helyosztót, aminek egy 94-63-as hazai és egy 75-104-es idegenbeli diadal lett a jutalma. Daniels az odavágón 40 VAL-t és tripla-duplát ért el, másodjára beérte 23 ponttal és 34-es teljesítményindexszel, de Bonifert, Kocsis, Kass és Frank is jó formát mutatott a Boljost, Pipirast, Kommát nélkülöző Kék Cápákkal szemben. Piros-fekete részről Kazy Balázs tovább növelte pontátlagát, immár meccsenként 28-cal a második legjobb dobónak számít a playoffban Nagy Botond Ágoston mögött, Bordács Soma pedig továbbra is lepattanókirály átlagosan közel 15 lecsorgóval. Rajtuk kívül azonban mások is elő tudtak lépni, Óbudán Pintér Dávid dobott 13 mezőnykísérletből 27 pontot, Újbudán Molnár Tamás jutott 28-ig 9/10-es közeli mutatóval, miközben Turcsányi és Viola és lélektanilag fontos pillanatokban tudott lendíteni szekerünkön.

A visszavágó hőse, Molnár teljesítményének értékét növeli, hogy a múlt héten nem csupán a kosárlabdapályán várt rá nagy feladat. “Az első perctől úgy álltunk hozzá a második meccshez, hogy le fogjuk dolgozni a tízpontos hátrányt, és mi fogunk az 5. helyért küzdeni. Nagyban köszönhető annak a fordítás, hogy a visszavágót hazai pályán játszhattuk, saját közönségünk előtt. A pénteki teljesítményemhez hozzátett az, hogy előző héten véget értek számomra az írásbeli érettségik, és így már 100%-ban csak a kosárlabdára tudtam fókuszálni. A Veszprém ellen egy nagyon küzdős párharcra számítok. Ugyan a szezon közben egyszer sem kaptunk ki tőlük, mégsem szabad alábecsülnünk őket, ugyanarra a mentalitásra lesz szükség, mint az Óbuda elleni második meccsen.”

Ahogy fiatal bedobónk is utalt rá, a mezőnyben egyedüliként hibátlan mérleggel büszkélkedhetünk a veszprémiek ellen, pedig mindkét sorozatban találkoztunk velük. A 91-77-es szezonnyitón a második negyedben sikerült fordítani, de jóval értékesebb a 76-87-os évindító győzelem, 16 bedobott hárompontossal tudtuk bevenni a Vetésit. Legszívesebben mégis a harmadik összecsapásra emlékszünk vissza, hiszen 11 év után nyertünk ismét felnőtt trófeát február 22-én, amikor ellenállhatatlan játékkal, 115-100 arányban húztuk be a Hepp Kupa fináléját. Bár a tét közel sem lesz ekkora, bízunk benne, hogy hangulatában sikerül megismételnünk ezt az estét az évad utolsó hazai mérkőzésén is, zúgjon még idén utoljára hangosan a Gabányiban a “Hajrá, MAFC!”!

Fotó: Girgász Péter/mkosz.hu

A NB I. B: Jó hangulatban várjuk a Veszprém elleni szezonzárást bejegyzés először MAFC-én jelent meg.

Vészesen közeledik az igen mozgalmas 2025/26-os idény vége az Újbuda MAFC számára: a Kaszások elleni drámai fordítást követően az Insedo Veszprém Kosárlabda Klub elleni kuparendszerű párharccal zárjuk a szezont, a tét az 5. hely. Bár az alapszakaszban a bakonyiaknál is előrébb végeztünk, ezúttal mi kezdünk itthon, szerdán 18 órától láthatja idén utoljára a Garai-legénységet a Gabányi közönségére, a visszavágóra szombaton kerül sor a Királynék városában.

Az Újbuda MAFC – Insedo Veszprém Kosárlabda Klub helyosztó párharc menetrendje:

• május 13., szerda 18:00, Budapest, Gabányi László Sportcsarnok


• május 16., szombat 18:00, Veszprém, Vetési Albert Gimnázium Tornacsarnok

Bár keretünk továbbra sem teljes, a hangulatra és a kohézióra nem panaszkodhatunk, a budapesti második hely kiharcolása után szeretnénk a Piros csoport 5. pozícióját is megszerezni, miközben újabb hasznos perceket tölthetnek a pályán fiataljaink.

Fotó: Sitku Márton/mkosz.hu

A NB I. B: Szerdán, hazai pályán kezdünk a Veszprém ellen bejegyzés először MAFC-én jelent meg.

Biber Bende is csatlakozott a Polgárdy-Kovács-Dávid hármashoz a hiányzók listáján, míg a túloldalon a pazar szezont futó Balázsi Ákos dőlt ki Szántó Dávid mellett, ezzel együtt ellenfelünk várhatta kedvezőbb helyzetből a találkozót az odavágón megszerzett tízpontos előnynek (is) köszönhetően, leginkább a Gabányi hangulatában és a csapategységben bízhattunk. Pápai fejezte be kosárral az első akciót, Swanson egyenlített egy eladott labdából, Geiger csont nélküli hármast dobott, Bordács sportszerűtlent harcolt ki (6-2). Kapitányunk és Molnár egyaránt hatalmasat küzdött a támadólepattanóért, Kazy is feliratkozott a pontszerzők közé, viszont hamar elhibáztak három büntetőt az újbudaiak, Homoki a visszavágót is bombaformában kezdte (10-10). Nem adtuk ki a kezünk közül az előnyt, Bordács tette vissza a lecsorgót, Pápai mindkét szabaddobását a helyére küldte, a túloldalon Swanson és Boros villant (15-14). Fordulópontot jelentett, hogy egypontos különbségnél Kazy betakarta a vendégek irányítóját, Turcsányi pedig a hárompontos vonalról fejezte be az ellentámadást. Ez átszakította a gátat a mieinknél, Viola újabb két távolit bombázott be, hiába zsákolt Gazdag, Kazy technikaiért és személyi hibáért is dobhatott – mivel nem hibázott, már a 8. percre ledolgoztuk hátrányunkat összesítésben (26-16). Boros és Szabó gondoskodott róla, hogy összesítésben megőrizze előnyét riválisunk, zsinórban három egypontost hibáztunk, Pápai szép centermunkájával mégis 29-23-as előnyben voltunk a kisszünetben, mivel Swanson éppen időn túl engedte el üres ziccerét.

A légiós középtávoliját Boros toldotta meg faulttal együtt, Pápai közelijét Gazdag annulálta, Swansonnak is megadták a 2+1-et, így a 12. percben már a mérkőzést tekintve is a III. kerületiek álltak jobban (31-32). Geiger nehéz dobást értékesített, Molnárt szabálytalanul sem lehetett megállítani, floaterénél pedig kisegítette a gyűrű – 7-0-s rohammal vettük vissza az irányítást. Boros átjutott védelmünkön, Kazy a periméterről válaszolt, hatalmasat küzdöttek a csapatok (41-34). Amerikai magasemberük révén az óbudaiak tudták megtörni a gólcsendet, Geiger azonban a légiós mindkét kettesét annulálta, Gazdag megoldott egy bejátszást, aztán Lakosa dobhatott kettőt. Sajnos megtorpantunk támadásban, a ziccer is kimaradt, Boros hozta közelebb a riválist – a legjobbkor jelentkezett gól jó plusz egyes akcióval Kazy (48-43). Lakosa tempóját Swanson könnyű kosara követte, 12-esünket viszont ismét hiába faultolták a sárga-feketék, Gazdag második esélyt használt ki, Turcsányi dobása kiszédült – nyolc pont maradt a lemaradásunkból az utolsó húsz percre (51-49).

Kazy egy trojkával adta meg a harmadik etap alaphangját, Lakosa középtávolit értékesített, elöl-hátul Bordács ellen ítéltek, ezzel a kipontozódás szélére sodródott, ráadásul egy csapattechnikait is kaptunk (54-51). Garai Péter időkéréssel rendezte a sorokat, Swanson háromból eggyel zárt a vonalnál, Molnár Tamás pedig csapatunk élére állt, három támadásból hét pontot szerzett (61-54). Geigernél sportszerűtlent láttak, ami alaposan megtörte lendületünket, egymás után kétszer szórtuk el a labdát, Swanson mindkétszer büntetett, Horváth szabaddobásaival újra a kaszásdűlőiek vezettek (61-62). Kazy megverte emberét, Swanson megint büntetőzhetett, bedobónk egy triplát is elsüllyesztett, Turcsányi rontott közelije után Horváth is megtette ezt (66-67). Kazy találta meg Pápait, aztán ismét kintről verte be, Pintér szerzett labdát tett fel faulttal együtt, Swanson és Takács Máté is technikait kapott (75-69). Jól reagáltak a vendégek, Balázsi Soma és Boros révén pillanatok alatt szereztek öt pontot, Viola lendületes betöréssel rángatta ki csapatunkat a gödörből (77-74). Ismét feszült gólcsend következett, amit Pintér tudott megtörni a büntetővonalról, mindkét oldalon akadtak vitatható ítéletek, amit ekkortájt mi kezeltünk jobban, Kazy higgadt büntetői után az utolsó másodpercekben Molnár száguldott végig a pályán – meccsnulról indult az utolsó negyed (84-74).

Hajdu közelijét Molnár jó büntetői követték, Swanson faulttal együtt tette fel, de a plusz egyet elhibázta, Kazy állította vissza a közte tízet, aztán labdát is szerzett, Pintér szabaddobásaival közel hatvan percnyi játék után állt ismét nekünk a párharc (90-78). Hiába emelt be Gazdag egy középtávolit, Molnár Tamás továbbra is nagyszerűen támadta az óbudai védelem gyenge pontjait, kosarát megadták, miközben Homoki szabálytalankodott Bordáccsal szemben, aki így kettőt dobhatott, az utolsó hat percbe lépve újra saját nevelésű bedobónk jutott el a gyűrűig (95-80). Használt az időkérés a Kaszásoknak, Boros faragott négy pontot a hátrányukból, 18-asunkra azonban továbbra sem volt ellenszerük, egy triplát is elsüllyesztett, még jobban tűzbe hozva ezzel a nem túl népes, de roppant lelkes, óriási segítséget jelentő MAFC-tábort (98-84). Kazy állhatott a büntetővonalhoz, aztán Geiger elsőre hosszúnak látszó indítását is két pontra váltotta, de Boros Márk ziccerrel és triplával a párharcban tartotta a sárga-feketéket (102-89). Az utolsó három percbe lépve Geiger szedett vissza egy támadólepattanót, Molnár hidegvérrel büntetőzött, képtelenek voltak betalálni a vendégek, újbudai nevelésű bedobónk pedig a saját labdáját is a helyére tette: héttel mentünk két perccel a vége előtt (106-89). Nem adták fel a vendégek, Horváth Botond fejezett be kintről egy jól végigjátszott akciót, Geiger labdáját már nem érte el Molnár, Boros 50%-kal büntetőzött, ezzel három egység maradt közte. Nem ért gyűrűt Pintér dobása, lejárt a támadóidőnk, 43 másodperccel az órán jöhettek az óbudaiak az egyenlítésért, de Bordács vetődve labdát szerzett, aztán okosan játszottak a fehér mezesek, bár hosszú támadás végén nem talált be Geiger, Molnár taktikai faultja után mindössze 5,5 másodperc maradt az órán. Gazdag mellé Nshimba is megérkezett ugrani a pattanóért, Boros elsőre is rontott, a szándékosan mellédobott második büntető után Bordács Soma begyűjtötte 18. győzelmét – a szezonban sokadszor ünnepelhettünk borzasztó nehéz helyzetből felállva kiharcolt győzelmet (106-93).

Az 5-8. helyért vívott mérkőzések ritkán alakulnak igazán emlékezetesen, de ezt a párharcot talán évek múlva is emlegetni fogjuk: rengeteg nehézséggel küzdve, szinte végig az eredmény után futva sikerült felülkerekednünk egy nagy riválison végletekig kiélezett küzdelemben. Molnár Tamás 28 pontjából 13-at a negyedik negyedre tartogatott, Kazy 35 egységnél állt meg, a Bordács-Pápai páros emberfeletti munkát végzett a palánkok alatt, 47-24-re nyertük a lepattanócsatát, ám a siker kulcs mégsem a számokban, hanem abban keresendő, hogy egy pillanatra sem adta fel senki, aki piros-feketében pályára lépett a széria során. Ezzel a továbbjutással visszavettük második helyünket a fővárosi felnőtt férfi kosárlabdában, mi több, a budai oldal legjobbjaivá is váltunk, de két mérkőzés még maradt az évadból, az 5. helyért küzdhetünk a Veszprémmel.

NB I. B Piros csoport, 5-8. helyért, 2. mérkőzés

Újbuda MAFC – Óbudai Kaszások 106-93 (29-23, 22-26, 33-25, 22-19)

MAFC: Geiger 10/3, Molnár T. 28/3, Kazy 35/12, Bordács 4 (+18 lepattanó), Pápai 13 (+10 lepattanó). Cs.: Viola 8/6, Pintér 6, Turcsányi 2, Dobos -.

Kaszások: Boros 23/6, Hajdu G. 2, Horváth B. 8/6, Swanson 24, Homoki 14. Cs.: Gazdag 10, Lakosa 7, Balázsi S. 3/3, Szabó D. 2, Varsányi -, Nshimba -.

Garai Péter: Gratulálok a csapatnak a győzelemhez! Hiányzóink miatt a korábbinál is több lehetőséget kaptak saját nevelésű fiataljaink, összesen 59 percet kaptak az U20-asok, és a mezőny legjobbja is közülük került ki Molnár Tomi személyében. Óriásit küzdöttek egymásért a fiúk, ennek köszönhető, hogy mi játszhatunk az 5. helyért, és minden nehézség ellenére visszaszereztük a budapesti 2. helyet.

Takács Máté: Először is szeretnék gratulálni az ellenfelünknek, a MAFC-nak! Ma ellenállhatatlanul játszottak és megérdemelten nyerték meg a párharcot. A mi oldalunkról az első dolog az, hogy kár a hazai meccsért, ugyanis ott egy tetemes előnyt adtunk le és tíz pontra tudta csökkenteni riválisunk a különbséget – ezt nagyon bánom, már az első meccs után is hiányérzetem volt emiatt. Tudtuk, hogy nehéz dolgunk lesz a Gabányiban, hihetetlenül veszélyes a MAFC, minden rövid kihagyást megbüntetnek. Úgy érzem, hogy egyáltalán nem hoztuk önmagunkat, túl sokat foglalkoztunk a külső körülményekkel, és asszisztáltunk 40 percig a MAFC-nak. Bár voltak jó periódusaink, nem tudtunk megújulni és megfordítani az eredményt, szinte végig futottunk az eredmény után. Nagyon sajnálom, hogy így alakult, szerintem itt több keresnivalónk volt, de ebből is tanulnunk kell. Ez most természetesen nem esett jól nekünk, de hátra van még egy párharc, ahol szeretnénk javítani, addig rendet kell tenni a fejekben, hiszen ezek nagyon nem mi voltunk. Még egyszer gratulálok a MAFC-nak, megérdemelten játszhatnak ők az 5. helyért, mi pedig dolgozunk tovább és szeretnénk minél jobb eredményt elérni a hátralévő két meccsen.

A kuparendszerű párharc végeredménye: 207-204 a MAFC javára.

Fotó: Girgász Péter

A NB I. B: Óriásit küzdve sikerült fordítani bejegyzés először MAFC-én jelent meg.

Az idegenbeli találkozón eleinte fej fej mellett haladtak a felek, a 14. percben még 42-46-os előnyben voltunk, a nagyszünetben viszont már 65-51 volt az állás a sárga-feketék javára. A folytatásban sokáig ismét kiegyenlített küzdelmet láthatott a közönség, a hajrában aztán a Pintér-Kazy kettős főszereplésével sikerült zárkózni. Az említett hatperces periódus 23-5-ös hazai futását leszámítva tehát összességében nyolc egységgel jobbak voltak az újbudaiak, ami két szempontból is bíztató: egyrészt ahogy riválisunknak összejött, a mieink is képesek lehetnek pár perc alatt közétenni több mint tíz pontot, másfelől az is látszik, hogy ha nem engedélyezünk ellenfelünknek hasonló szakaszt, az is nagyban növeli esélyeinket. Ami a pontszámokat illeti, a PVSK ellen kétszer is 110 fölé tudtunk jutni, a 120-as határt viszont csak háromszor léptük át a szezonban, Jászberényben 50 perc alatt, Miskolcon és a Tiszaújváros elleni hazain rendes játékidőben; ebből kiindulva kritikus lehet, hogy sikerül-e száz pont alatt tartani az észak-budaiakat.

Az iram lassítása ugyanakkor várhatóan egyik csapat tervei közt sem szerepel, szombaton 83 óbudai és 75 XI. kerületi mezőnykísérlet került a statisztikába 32-35-ös büntetőarány mellett. A lepattanócsatát sikerült kiegyenlíteni a hajrában, ha megfordítani nem is (45-44), 15 eladott labdánk viszont nagy előnyt jelentett a 10-zel záró Kaszásoknak. A dobószázalékok közt nem volt nagy eltérés, egyaránt 39%-os triplázás mellett a sárga mezesek voltak valamivel pontosabbak közelről, hárommal kevesebb büntetőjükből is ők szereztek eggyel több pontot. Egyéni teljesítmények terén Pintér Dávid emelkedett ki a piros-feketék közül, aki mindössze 13 mezőnykísérletből, duplát sem hibázva jutott el 31 pontig, nem volt rossz meccse a Kazy-Pápai-Bordács triónak sem, Turcsányi pedig eddigi legjobb mérkőzését játszotta felnőttcsapatunkban, demoralizáló dudaszós zsákolása és két triplája mellett gólpasszokkal és blokkal is jelentkezett, mindössze 13 perc alatt ért el 14-es teljesítménymutatót. Hazai oldalon Balázsi Ákos, Swanson és Boros is átlagon felüli számokat hozott, Homokinak és Lakosának is voltak remek időszakai, de tízen is betaláltak akcióból (csapatunkból nyolcan), ez is mutatja, hogy minőségi, bő keretet forgathat Takács Máté, a mi oldalunkon nagyban csökkentette a rotációs lehetőségeket a Polgárdy-Kovács-Dávid hármas hiánya.

2009-es születésű tehetségünk, az U16-os Eb-t megjárt, juniorcsapatunkban már elsőévesként meghatározó szerepet betöltő Németh Donát első ízben kapott lehetőséget a felnőttek között, négy perc jutott neki a második negyedben, amely során remek védőmunkával kiharcolt egy támadóhibát. “Ötéves korom óta kosarazom, azaz lassan 12 éve. A kezdetek óta itt, a MAFC-ban játszom, végigjárva a korosztályos együtteseket. Ez egy újabb mérföldkövet jelentett a karrieremben – mondta el az ifjú irányító. A játék intenzitását tekintve ez azért egy magasabb szint, de úgy gondolom, hogy ezalatt a pár perc alatt sikerült jól alkalmazkodnom ehhez. Kemény mérkőzés volt, hullámzó játékkal. A hazai bemutatkozásomat is nagyon várom már, a Gabányiban először pályára lépni a felnőttcsapatban biztosan különleges érzés lesz. Fontos lesz, hogy azt a mindent elsöprő, csak ránk jellemző kreatív játékunkat tudjuk hozni, amivel eddig mérkőzéseket nyertünk. Ha a távoli dobásaikat kontroll alatt tartjuk és sikerül gyorsabban visszarendeződni, valamint ki tudjuk küszöbölni a hullámvölgyeket, akkor úgy gondolom, nem jelenthet gondot a tízpontos hátrány ledolgozása. Remélem, a továbbiakban is hozzá tudok járulni a csapat eredményességéhez.”

Hepp Kupa-győztes gárdánk az évad utolsó előtti hazai mérkőzésére készül, amely egyfelől igen élesnek ígérkezik, másrészt már a jövő építéséről is szól. A Rádl árok utcában is sokat jelentett a fiúknak szurkolóink hangja, a kupaelődöntőben is kulcsszerepe volt közönségünknek az Óbuda elleni fordításban – ezúttal is csak együtt, MAFC-családként lehetünk sikeresek, szeretettel várunk mindenkit a Gabányiba!

Fotó: Girgász Benedek

A NB I. B: Tízpontos hátrányt kell ledolgoznunk a Gabányiban bejegyzés először MAFC-én jelent meg.

A PVSK után sajnos következő ellenfelünket, az Óbudai Kaszásokat is nagy veszteség érte a napokban – ezúton szeretnénk őszinte részvétünket kifejezni Márkus Péter, illetve Czirkos Balázs szerettei, valamint a két érintett klub felé. A két tragikus halálesethez képest természetesen elenyésző probléma volt, bár helyzetünket nagyban nehezítette, hogy Polgárdy Ádám, Kovács Levente és Dávid Benjámin játékára sem számíthattunk, a túloldalról Szántó Dániel hiányzott. Boros és Balázsi Ákos révén ellenfelünk kezdte a pontgyártást, Kazy ziccere után Homoki triplája ért célba (7-2). Pápai dobhatott kettőt, Geiger hármasával és büntetőivel már vezettünk, de nem sokáig: Homoki Donátra nem volt ellenszerünk, pillanatok alatt berámolt 11 pontot, de Kazy is hamar eljutott nyolcig, négy perc elteltével 15-14 állt a táblán. Boros fejezett be sikerrel egymást követő három hazai akciót, Pintér távoli tempója is pontos volt, aztán újra a miskolci nevelésű magasember talált be kintről a hazaiaknál – a túloldalon pedig ismét bajai kötődésű bedobónk remekelt, két büntető mellett egy újabb trojkát is elhelyezett a gyűrűben (24-22). Lakosa és a Balázsi-fivérek révén őrizte előnyét az Óbuda, az újbudai pontokat Pintér szaporította, ám hármasát annulálta Hajdu (34-28). Büntetőkkel zárkóztunk, a negyed slusszpoénját pedig 2008-as korosztályunk nagy reménysége, Turcsányi Nándor szolgáltatta, aki egy szerzett labdát húzott be kegyetlenül a dudaszó előtt (34-33).

Ifjú bedobónk lendületét a kisszünet sem törte meg, hárompontosával nálunk volt az előny, Swanson vette vállára a hazaiakat, de Pintér is hibátlanul célzott a periméterről (38-40). Az amerikai újabb pontjaival fordítottak a III. kerületiek, Pápai volt eredményes faulttal együtt, aztán Molnár dobott hármast Kazy önzetlen átadásából a 14. percben (42-46). Ekkor azonban váratlanul leblokkoltunk támadásban, Horváth Botond találatával fordított is ellenfelünk, zsinórban négy büntetőt hagytak ki a Garai-tanítványok, Geiger törte meg a rossz sorozatot, Swanson továbbra is elemében volt (50-47). A 16. percben 2-esünk helyére beállva debütált felnőttcsapatunkban az U16-os Eb-t megjárt, 16 esztendős irányítónk, Németh Donát, aki szívós védőmunkával rövidesen ki is harcolt egy támadóhibát Horváthtal szemben. Pápai használt ki egy második esélyt, Dobos kiosztott egy sapkát, Nshimba pillanatai következtek a sárga-feketéknél, Lakosa is jól szállt be, nem találta a ritmust három fiatallal a pályán az újbudai gárda, Pintér zárta le a gólcsendet egy betöréssel (57-51). A félidő hajrája még kedvezőtlenebbül alakult, Nshimba visszatett egy második labdát, Balázsi Ákos és Lakosa is kintről bombázott a gyűrűnkbe, a válasz pedig nem érkezett – jelentősebb fórral vonulhatott pihenőre észak-budai riválisunk a párharc negyedénél (65-51).

Jobb energiákkal folytatták a mieink a szünet után, Boros kosarára Bordács felelt szép játékból, Pápai labdát lopott, Geiger triplát hintett, Molnár egy középtávolit értékesített (69-58). Bőven volt esélyünk bejönni tíz alá, azonban nem sikerült begyörörni a labdát, a Kaszások pedig büntettek, Swanson fontos duplával jelentkezett (72-58). Bordács szerzett könnyű kosarat, aztán egy nehezebb helyzetet is megoldott, ám Boros Márk két nagy hármassal megakadályozta, hogy közelebb lépjünk, Geiger tempójára Balázsitól jött a válasz, Gazdag az addigi legnagyobb különbséget alakította ki a 26. percben (82-64). Időkérés után Viola szabaddobásaival mozdultunk el a holtpontról, Gazdag jól dolgozott palánkunk alatt, Pintér kettesét követően Turcsányi kiosztásából egy trojkát is bevert 51-esünk (86-71). Pintér és Kazy igyekezett közelebb hozni a piros-feketéket, de a védekezés továbbra sem volt elég feszes, Nshimba és Lakosa is támadólepattanót követően talált a gyűrűbe (91-74).

Biber gyönyörűen játszotta meg Pintért, aki pedig Turcsányinak adott gólpasszt – nagy kedvvel játszott atletikus tehetségünk, második hármasát egy nagyszerű blokkal tetézte (91-79). Ismét Boros lépett elő a hazaiaktól, XI. kerületi részről pedig a szezonbeli egyik legjobbját nyújtó Pintér Dávid járt élen a befejezéseknél, gyorsasága ekkortájt megoldhatatlan feladatot jelentett a Takács-legénységnek (94-82). Mégsem tudtunk tovább szorongatni, Lakosa triplájával és Swanson centergóljaival nyílt újra az olló, bónuszként egy technikait is kapott Garai (102-84). Kazy és Pápai gondoskodott róla, hogy ne nőjön tovább lemaradásunk, Homoki kipontozódott, centerünk zsinórban öt pontot szerzett a hajrára fordulva egy 2+1-gyel és egy elegáns, gyűrű alatt átlépős ziccerrel (104-91). Balázsi büntetett egy eladott labdát, Kazy nagyon fontos hármast vágott be, kaotikus jelenetsot végén megint a Balázsi-fivérek ifjabbika talált be, Pintér büntetőjével és Kazy újabb kinti bombájával bejöttünk tíz alá bő egy perccel az órán (108-99). Balázsi Ákos ezúttal a periméterről vette be a gyűrűnket, Pintér támadólepattanóval ért végig, az utolsó támadások már nem jártak eredménnyel – mínusz tízről kezdjük a “második félidőt” pénteken 19 órakor a Gabányiban (111-101).

NB I. B Piros csoport, 5-8. helyért, 1. mérkőzés

Óbudai Kaszások – Újbuda MAFC 111-101 (34-33, 31-18, 26-23, 20-27)

Kaszások: Boros 20/6, Balázsi Á. 17/6, Horváth B. 3/3, Swanson 18, Homoki 18/9. Cs.: Lakosa 16/6, Gazdag 6, Nshimba 6, Balázsi S. 3/3, Hajdu G. 3/3, Varsányi 1, Szabó D. -.

MAFC: Geiger 11/6, Molnár T. 5/3, Kazy 28/12, Bordács 6 (+17 lepattanó), Pápai 11 (+13 lepattanó). Cs.: Pintér 27/9, Turcsányi 8/6, Viola 5/3, Biber -, Dobos -, Németh D. -.

Takács Máté: Gratulálok a csapatomnak, nagyszerű győzelem volt. Bár tudtuk, hogy vannak nehézségei a MAFC-nak, nem számítottunk könnyű mérkőzésre. A sérültjeiknek mielőbbi felépülést kívánok. Összességében jól játszottunk, de volt több rövid periódus, amikor sokat hibáztunk. Ezeket azonnal megbüntették. A visszavágóig mindenképpen javulnunk kell ezen a téren. A mai győzelmet szeretném Czirkos Balázs emlékének ajánlani, akit a héten veszítettünk el. Kaszás játékos, szülő és vezetőségi tag volt. Osztozunk a család fájdalmában és részvétünket kívánjuk! 

Garai Péter: Nagyot küzdött a két csapat a teremhez méltó játékvezetés mellett, nem a védekezés dominált. Örülök, hogy ennyi lehetőséget tudtam adni a fiatal játékosainknak. Versenyben maradtunk, bízom benne, hogy ezt a tízpontos hátrányt le tudjuk dolgozni hazai pályán.

Fotó: Felkai Gergely/mkosz.hu

A NB I. B: Lőtávolon belül maradtunk Óbudán bejegyzés először MAFC-én jelent meg.

A széria felvezetőjében azt írtuk, “megjósolhatatlan, mit hoz a PVSK elleni negyeddöntő” – ez azzal együtt igazolódott be, hogy végül a papíron talán legvalószínűbb forgatókönyv valósult meg, mindannyiszor az aktuális házigazda győzött, ami azt eredményezte, hogy a 2024-es fináléhoz hasonlóan a Vasút diadalmaskodott 3-2-es összesítéssel. Már a hazaút alatt is fájónak éreztük az első mérkőzésen a negyedik negyed pontatlanságai miatt elszenvedett vereséget, utólag pedig különösen bosszantó, hogy itt elpuskáztuk egyetlen, de több mint reális esélyünket a pályaelőny elvételére. 14 pontos hátrányból felállva egy 29-7-es futással ragadtuk magunkhoz az irányítást, húsz percen át vezettünk, héttel mentünk a záró negyedre fordulva, de a hajrában sajnos állva hagytak minket az ezen az estén fogható pécsiek. Itthon óriásit küzdve húztunk be egy hasonlóan kiegyenlített összecsapást, egy bántóan sima baranyai vereség után ha nagy izgalmak árán is, de ismét egyenlítést ért a szezon legjobb első 23 perce támadásban. Sérülésektől tizedelve nem tudta legjobbját hozni a Garai-legénység a mindent eldöntő ütközetben, az első perctől kezdve a fehér-feketék játszottak nagyobb energiával, kései rohamunk már csak arra volt elég, hogy rájuk ijesszünk – amennyire kijött a lépés idén az Újbuda MAFC-nak a kupában, ahol magasba is emelhettük a trófeát, olyannyira nem kedveztek nekünk az apró kulcsmomentumok a bajnokságban már az alapszakaszban sem, ezt a tendenciát pedig a negyeddöntőben sem sikerült megfordítani; az utóbbi évek legfiatalabb csapatával sajnos nem jött össze az elődöntő. Szomorúságra mégsincs ok, a mezőny erősségét mutatja, hogy három légióssal megerősített, korábbi élvonalbeli spílereket felvonultató gárdával osztozunk az 5-8. helyen: a második kiemelt, a negyeddöntő végére több kulcsemberét elveszítő Nyíregyháza egymás után harmadszor maradt le a négy közé jutásról, kupadöntős ellenfelünk, a szintén a bajnoki címet megcélzó Veszprém söpréssel maradt alul a BKG-val szemben, míg a Kaszások története során először jutott felsőházi rájátszásba. Klubunk idáig minden indulása alkalmával a mezőny első felében végzett a Piros csoportban, a negyeddöntőt is csak egyszer, 2022-ben veszítette el (0-3 az NKA Pécs ellen) – akkor nagyszerűen reagáltak a mieink a kudarcra, hiszen két kettős győzelemmel végeztek az 5. pozícióban a Veszprémet és a BKG-t felülmúlva.

Az Óbudai Kaszások már biztosan történetük legsikeresebb idényét zárják felnőtt férfi vonalon, hiszen a Hepp Kupa-bronz megszerzése után első ízben jutottak be a felsőházi rájátszásba, ráadásul a lehető legdrámaibb módon, miután korábban többször is kevéssel maradtak le erről. A Pécsről visszatérő vezetőedző, Takács Máté ismét a nyolc közé jutást tűzte ki célul, bár a Madár-Bagó-Radics trió távozása jelentős veszteség volt, a csapat gerince együtt maradt, Homoki Donát személyében pedig egy a gárda szerkezetébe tökéletesen illeszkedő, Swansonnal nagy párost alkotó magasember érkezett. Elsősorban e duónak köszönhetően kezdtek 4-1-gyel a sárga-feketék, a téli szünetre azonban legyőzésünkkel együtt is negatívvá romlott mérlegük, a 9. helyen fordultak a második körre. A folytatásban hullámzóan teljesítettek, a kupadöntő előtti három sikerrel megteremtették maguknak az esélyt a negyeddöntős szereplésre, a következő öt bajnokijukbol mindössze egyet nyertek meg, a zárófordulóban viszont újra megtréfáltak minket, a DEAC hazai pályán nem bírt a Vasassal, a Jászberény pedig győzni tudott a DVTK Arénában, így a lehetséges nyolc közül az az egyetlen forgatókönyv valósult meg, amely azt jelentette, hogy 12-14-gyel a III. kerületiek végeztek a 8. helyen. Jól kezdték a Fót elleni elődöntőt, az első meccs félidejében még csak három pont volt a hátrányuk, a nagyszünet után ritmust váltott a bajnokaspiráns (95-68). A Rádl árok utcában végig kitartott a kaszásdűlőiek lendülete, nagyot játszottak, de ezzel együtt sem bírtak az 52%-kal triplázó riválissal (93-105), a harmadik ütközetet pedig hamar formalitássá degradálta Surmann Gábor alakulata, úgy alakult ki a 96-71-es differencia, hogy a második negyedben már ennél nagyobb előnyben is voltak a fótiak.

Az alapszakaszban még a pontszegényebb mérkőzéseket játszó csapatok közé tartoztak a Takács-tanítványok átlagban bő 84 szerzett és mintegy 87,5 kapott egységgel (csapatunknál 98 és 97,5 körül alakult ez a két szám), a negyeddöntőben viszont felvették az alapszakaszgyőztes ritmusát, 66, 70, illetve 68 mezőnykísérlettel zártak átlagosan 21 büntetődobás mellett. A PVSK-MAFC széria csapásszáma még ennél is magasabb volt, 73,4 mezőnydobáson felül mérkőzésenként 42 szabaddobást harcoltak ki az újbudaiak. Ami az egyéni teljesítményeket illeti, az alapszakaszban is meghatározó Kevin Swanson (18,7 pont, 7,7 lepattanó) és Homoki Donát (15 pont, 5,3 lepattanó) ezúttal sem hozott gyenge számokat, de igazán nagyot az idény közben Debrecenből érkező, 2005-ös születésű hátvéd, Balázsi Ákos alkotott: 16,7 ponttal, 73%-os mezőnymutatóval, 5 pattanóval éd 25,3 VAL-lal csapata legjobbja volt a párharcban. Részünkről a különösen a harmadik és negyedik találkozón parádézó Kazy Balázs meccsenként 26,6 ponttal a legjobb dobó volt a teljes negyeddöntős mezőnyben, lepattanózásban szintén egy MAFC-os, Bordács Soma áll az élen 13,6-os értékkel, de az óbudai kötődésű Pápai Máté Párducok elleni játéka is említést érdemel, centerünk 13,2 egységet, 8,6 pattanót és 2,8 gólpasszt hozott össze többnyire Djordjeviccsel szemben.

Viola Dávid nagyszerűen élt a pécsi ötödik meccs második félidejében kapott 16 játékperccel, 3 ponttal, 6-os teljesítményindexszel és csapatunkból egyedüliként pozitív, plusz egyes +/- mutatóval zárt. “Szerintem a vereséget a fejlődés lehetőségeként kell értelmeznünk. Egy ilyen fájó mérkőzés után is meg kell látnunk benne azokat a tanulságokat, amelyek előrevihetnek bennünket és építkeznünk kell. Szombaton a jó eredményért az első perctől a meccs végéig kezdve nagy energiával és koncentráltan kell játszanunk.”

Bár az utánpótlásban évtizedek óta nagy csatákat vív egymással a két műhely, a felnőtteknél idén éleződött ki igazán az egészséges rivalizálás klubunk és a Kaszások között. Decemberben nagyon bosszantó módon szenvedtünk vereséget ellenük a Gabányiban (87-95), a kupaelődöntőben mélyről felállva gyűrtük le őket (92-87), a zárófordulóban viszont ők voltak a motiváltabbak és tulajdonképpen simán diadalmaskodtak (116-97). Riválisunk különleges kialakítású otthonában történelmileg sem szokott könnyű dolgunk lenni, amíg az összesített bajnoki mérleg 27-11 a javunkra, idegenben csak 10-9-re vezetünk a párosításban. Kisebb tét ide, sérülések oda, itt az ideje visszavágni a sárga-feketéknek azért, hogy a pontvadászatban oda-vissza borsot törtek az orrunk alá – ehhez elkél a szurkolói támogatás is, a belépés ingyenes, élő közvetítés viszont nem várható.

Fotó: Felkai Gergely/mkosz.hu

A NB I. B: Szeretnénk szépen zárni a szezont bejegyzés először MAFC-én jelent meg.

Nem a helyosztókat terveztük májusi programunknak az idény kezdetén, aki látta negyeddöntős mérkőzéseinket, az tanúsíthatja, hogy mindent megtettünk azért, hogy ismét éremért küzdhessünk, ám ezúttal ha kevéssel is, de a PVSK volt a jobb, így három év után ismét kénytelenek vagyunk az 5. pozíciót célba venni a bajnokság záró szakaszában. A sárga-feketék ellenben már biztosan klubtörténelmi évet zárnak, hiszen történetük során először jutottak a felsőházi rájátszásba a Piros csoportban, az utolsó fordulóig háromesélyes versenyfutásban csípték el a 8. pozíciót 12-14-es mérleggel. A III. kerületiek nyolc közé jutásában és a piros-feketék negyeddöntős pályaelőnyről való lemaradásában is meghatározó szerepe volt annak, hogy a felek mindkét bajnokiját az óbudaiak nyerték: a Gabányiban 87-95 arányban diadalmaskodtak a 2025-ös évzárón, a reguláris szezon utolsó fordulójában pedig egy 116-97-es győzelemmel, a Jászberény miskolci sikerével és a DEAC U23 vereségével léptek fel a tizedikről a nyolcadik helyre – a Hepp Kupa elődöntőjében is sokáig nekik állt a zászló, de ekkor fordítani tudott (87-92), másnap pedig a trófeát is magasba emelhette Garai Péter együttese a BOK Sportcsarnokban, míg aktuális ellenfelünk kétszeri hosszabbításban gyűrte le a Tiszaújvárost a bronzmeccsen.

A helyosztók már kuparendszerben zajlanak, azaz a párharc gyakorlatilag egy 80 perces mérkőzés lesz, a “félidőben” helyszínváltoztatással és hat nap szünettel, mivel előrébb végeztünk az alapszakaszban, a második felvonást játszhatjuk hazai pályán. A másik ágon a több kulcsemberét elveszítő, második kiemeltként a MEAFC ellen ötmeccses csatában elbukó Nyíregyháza és a BKG-val szemben három viszonylag szoros összecsapást elveszítő Veszprém találkozik.

Az Újbuda MAFC – Óbudai Kaszások helyosztó párharc menetrendje:

• május 2., szombat 17:00, Budapest, Óbudai Kaszások Kosárlabda Csarnok

• május 8., péntek 19:00, Budapest, Gabányi László Sportcsarnok

Zárjuk szépen ezt a mozgalmas szezont, használjuk ki, hogy még négyszer láthatjuk a pályán roppant szerethető, kupagyőztes idei csapatunkat!

Fotó: Girgász Péter/MKOSZ

A NB I. B: A Kaszások ellen folytatjuk bejegyzés először MAFC-én jelent meg.