Múlt, Jelen, Jövő - A MAFC műhely kulisszatitkai

21 április 2017
Szerző:  MAFC

 Miről is szól a MAFC? Hogyan épül fel? Mik az alapvető céljai, hogyan lehetne összefoglalni a piros - fekete identitást? Mi a "titkos recept", mitől sikeres a klub? A kosársuli igazgatójával, az operatív ügyekért felelős Kangyal Gergővel valamint a szakmai vezetővel, Dinnyés Attilával beszélgettünk. 

 - Annak apropóján kerestünk meg Titeket, mert a közelmúltban egy nem akármilyen hétvége során az U14 – es, az U16 – os és az U18 – as korosztályunk is bejutott az országos döntőbe, ezzel teljessé vált a kör: U11 – U20 – ig mindenhol ott vagyunk a legjobbak között. Mennyire különleges ez a MAFC életében?

Kangyal Gergő: - 45 éve működik a Kosársuli, mindig is alapcél volt és mostanra már-már tradíció, hogy csapataink képviseltessék magukat az aktuális országos döntőben. Ez persze nem mindenáron történik, az elsődleges cél a gyerekek fejlődése és az eléjük évről – évre kitűzött szakmai munkának a maradéktalan végrehajtása, de természetesen nagy öröm, ha ez az egyéni – illetve csapatfejlődés eredményekkel is párosul. Idén mindenki megugrotta a lécet, ezúton is szeretnék gratulálni a szakembereinknek a vezetőségben valamint az összes edzőnknek, hogy kiváló csapatmunkával kijuttatták valamennyi együttesünket az országos döntőre.

Dinnyés Attila: - Csatlakozom és egyet értek Gergővel, egyértelműen nagy dolog és közös siker, hogy a szakmai stábunk az összes alakulatunkat bevezette a döntőbe. Olyan szempontból mindenképpen különleges, hogy az elmúlt években sajnos valamelyik korosztályunk rendre hiányzott, viszont meglepetésnek nem mondanám, hiszen komoly együtteseink vannak komoly edzőkkel. Nagyon örülök, hogy mindenkinek sikerült a kvalifikáció. Fontosnak tartom, hogy a játékosaink és a szakembereink is minél több színtéren meg tudják mutatni magukat és minél több színvonalas mérkőzést tudjanak játszani. Pontosan ezért a fináléba kerülés egyfajta örök elvárás is és most, hogy ezt teljesítettük, el lehet kezdeni nagyobbakat álmodni, hogy lépjünk egyre feljebb, azaz legyen meg az érem, sőt minél fényesebb érem! Azt gondolom, hogy erre több brigádunknak jó esélye van idén (is).

- Mi lehetett a kulcsa ennek a sikernek? Miben látjátok az eredményesség alapjait?

K. G. : - Véleményem szerint két fő záloga van az eredményességünknek: az egyik a szisztematikusan felépített szakmai oldal, amiben nem szerettünk sose túlzottan előre haladni és koravén játékosokat képezni kizárólag az eredményesség érdekében. Arra törekszünk, hogy az adott korosztály feladatait készségszinten meg tudják oldani a Fiataljaink, úgy érzem, hogy ezt az idei esztendőben is abszolváltuk. A másik összetevő az a nélkülözhetetlen identitás illetve az ehhez tartozó mentalitás, amit a Gyerekeknek évről – évre egyre precízebben tudunk átadni és ezáltal egyre inkább érzik magukat egy családban. Az alapvető értékeinkben mint például, hogy mindenki harcoljon mindenkiért, hogy az összes Fiatalunk igenis profi játékos akarjon lenni valamint, hogy az edzéseken az első perctől az utolsóig rendesen dolgozzanak, az elmúlt évtized kezdetén voltak gondjaink, de az ebből való okulás és az innen való felépülés markánsan hozzájárult ahhoz, hogy visszatérjünk a sikerhez vezető útra és ilyen eredményekben gazdag szezont zárjunk.

D. A. : - Meg kell említenünk, hogy évekkel ezelőtt abban váltottunk koncepciót, hogy elindultunk a tömegesítés irányába. Korábban nem volt módunk ilyen jó és népes állományból válogatni, mint manapság, ez hatalmas erőlelépés és jelentősen megkönnyíti az edzőink dolgát. Nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, hogy minden edző szeret minél jobb játékosokkal foglalkozni, akikben megvan a fantázia és a potenciál, hogy profik legyenek. Másrészt legalább ilyen hangsúlyosnak tartom, hogy kialakult az a szakmai gárda, amit pár éve elterveztünk és szerettünk volna összehozni, folyamatosan épültek be az új embereink és mostanra úgy érzem, hogy minden posztra megtaláltuk a megfelelő embert. A fiatalság és a rutin megfelelő elegyet alkot, egyénileg és csapatként is remekül dolgoznak és helytállnak, ez nagyban befolyásolja a Kosársuli eredményes működését. A szakmai szempontok mellett megjegyezném, hogy az önkormányzat kiemelten támogatja a kerületi kosárlabda életet és ezáltal a MAFC - ot. Ennek köszönhetően NB. I - es gárdánk és az utánpótlás csapataink hazai pályájául szolgáló Gabányi László Sportcsarnok valamint a Menyecske utcai Általános Iskola tornaterme is az utóbbi években jelentős ráncfelvarráson esett át és további kerületi iskolák felújítása is tervben van. A minőségi munka elengedhetetlen alapjai a modern, felszerelt edzőpályák, tornatermek és csarnokok, így hálával tartozunk a 11. kerület önkormányzatának és sportvezetésének, hogy ezeket biztosítják a klub számára.

- Nemrég a nemzetközi vérkeringésbe is bekapcsolódott a MAFC, ez mennyiben segíthetett a kiemelkedő hazai szereplésben? Mik a további tervek ezzel kapcsolatban?

K. G. : - Természetesen hozzájárult, nem is kicsit. Nem véletlenül találtunk egymásra az EYBL szervezőivel, a nemzetközi szereplés rendkívül fontos a fejlődésünk szempontjából. Egyrészt a tornákon egy – egy országos döntőt tudunk lemodellezni, a játékosaink és az edzőink is gyakorolhatják azt a sorozatterhelést, ami egy év végi fináléban vár ránk. Ezen felül egy tükröt is kapunk, hogy a külföldi mezőnyhöz képest hol tartunk, miben járunk jó úton avagy miben vagyunk lemaradva. Az eddigi tapasztalataink alapján mindenképpen profitáltunk a csatlakozásból, ennek folytán továbbra is fent szeretnénk tartani és ha lehetőségünk adódik, akkor bővíteni is a nemzetközi szereplésünket.

D. A. : - Magam is úgy vélem, hogy sokat segített ez az új impulzus az együtteseinknek. Ebből a szempontból idén az U16 – os brigádunk élvezte a prioritást és meggyőződésem, hogy a nekik rendezett tornák látványosan segítették a fejlődésüket. Továbbá akik bekerültek a Budapest – válogatottakba szintén kiváló tapasztalatokkal gazdagodtak. Aktuális téma ennek a rendszernek a folytatása, a jövő héten a szövetségben fogunk egyeztetni róla, hogyan lehetne még eredményesebben, még hatékonyabban csinálni ezt a programot. Én hiszek benne, hogy ezekre szükség van, annak ellenére is, hogy logisztikailag nehéz beintegrálni az amúgy is sűrű versenynaptárba. Egy komoly tervekkel rendelkező játékosnak ez a plusz szereplés és a válogatottba való bekerülés erős motiváló tényező.

- Évekkel ezelőtt egy komolyabb vérfrissítésre került sor az edzői gárdában. A rutinos szakemberek mellé több feltörekvő fiatal is beépült a rendszerbe. Mennyire volt ez rizikós vállalkozás illetve hogyan értékelitek az átmenetet?

K. G. : - Mindenekelőtt hangsúlyoznám, hogy bár az igaz, hogy vért frissítettünk, de semmiképp sem vért cseréltünk! Ha így tetszik, „több a vér”, nagyobb létszámmal dolgozunk, mint valaha. Ennek a kialakításánál abszolút prioritást élvezett, hogy már meglévő MAFC – osokból képezzünk ambiciózus edzőket, akiknek a megfelelő előkészítés után biztosíthatjuk a lehetőséget, hogy a saját lábukra álljanak. Ezek a Fiatalok már családtagok voltak mielőtt edzővé váltak - a hasonlathoz ragaszkodva mondhatnám, hogy kivétel nélkül mindannyian a "saját vérünk" -  így nem kellett nekik megmondani, elmagyarázni, hogy nálunk hogyan zajlik az élet. 110 % - kal dolgoznak a közös céljainkért és ez a munkamorál illetve szakmai vezetőnk, Dinnyés Attila valamint mellette a szakmai stáb rutinos, idősebb tagjainak odafigyelése és segítsége biztosítja számukra a folyamatos fejlődést.

D. A. : - Rizikósnak nem volt rizikós, ahogy Gergő említette egy átbeszélt és tudatos lépés volt, hogy olyan emberekkel csináljuk a MAFC – ot, akik tudják, hogy itt mi miről szól. Igyekeztünk megtalálni az erre alkalmas személyeket a volt játékosaink közül – itt nem feltétlen a legjobb játékosokra gondolok, hanem inkább olyanokra, akik mentalitásukkal és hozzáállásukkal már rengetegszer bizonyították, hogy minden körülmények között lehet rájuk számítani. Hiszek benne, hogy megleltük azokat, akiket kerestünk. Ahhoz, hogy funkcionáljon egy ilyen klub, mindig szükségesek az új személyiségek, ráadásul a fiatalok igen sok lendületet tudnak adni az idősebbeknek – köztük nekem is – és ezáltal az egész egyesületnek. Csak egy kiragadott példa, de szerintem tökéletesen ábrázolja a fentieket az NB. I/A – s összecsapásainkat övező hangulat és szurkolás – ez egyértelműen két fiatal kollégánknak és volt játékosunknak, Szijártó Marcinak és Vittay Ambrusnak köszönhető. Természetesen a többi edző is lelkes és szinte az összes hazai meccsen ott vannak, de ezt a fajta fanatizmust és jó értelemben vett őrültséget nem lehet elvárni az idősebb szakembereinktől. Öröm és büszkeség, hogy ez az atmoszféra kitart, működik és azt kell hogy mondjam, jelenleg nincs párja az országban!

- Mire vagytok a legbüszkébbek, szerintetek mi a legnagyobb értéke a MAFC Kosársulinak?

K. G. : - Magam immáron 35 éve vagyok tagja ennek a családnak és bizton állíthatom, hogy nagyon nehéz lenne e nélkül élni. Önmagában, hogy ez a szellemiség létezik mind a mai napig, sőt mi több, jelenleg talán még erősödő formát és bővülő létszámot mutat, hihetetlen nagy siker. Egy eszenciája vagyunk a honi kosárlabdázásnak régóta, velünk mindig számolni kellett, mi a kezdetektől fogva ott voltunk a magyar kosárlabdában. Büszkeség és felelősség is egyben, hogy ezt életben tartsuk. Mindemellett nem kell különösebb kommentárt fűzni ahhoz, ha azt mondom, hogy egy korosztályos bajnokságot aranyéremmel zárni igen csak embert próbáló kihívás, de az, hogy mind a hat korosztályunk szerepel az országos döntőjében szerintem még nehezebb feladat. Azt gondolom, hogy a sikert ilyen módon nem kell megmagyarázni.

D. A. : - Én még egy kicsit régebben is, 1980 – ban igazoltam a MAFC – hoz, de már akkor is egy speciális hangulat uralkodott a klubon belül. Akikkel abban az időben együtt játszottam, azok közül rengetegen jelenleg is hűséges és odaadó támogatói az egyesületnek, a mai napig rendszeresen kijárnak a felnőtt, de akár az utánpótlás párharcokra is illetve az első osztályú klubunk üzemeltetője és mostani vezetőedzője, Garai Péter is a csapattársam volt. Ezzel csak azt szeretném alátámasztani, hogy ez a családias légkör milyen mélységekben is van jelen nálunk, ebben egészen biztosan különbözünk más szervezetektől. Emellett számomra jó érzés nézni és látni, hogy mennyi ügyes gyerek és lelkes edző tartozik hozzánk, akik napról-napra kiérdemlik azokat – a szerencsére bővülő – lehetőségeket, amiket szeretnénk és igyekszünk biztosítani nekik. Arra törekszünk, hogy minden MAFC – os számára, legyen akár edző, akár játékos, tudjunk olyan potenciálisan vonzó és minőségi feladatokat, módszereket kínálni, amelyek ráterelhetik őket a sikerre vezető útra. Évtizedek óta duzzad és fejlődik a MAFC – os közösség. Természetesen mindig van feljebb és tudjuk, hogy továbbra is van temérdek terület, ahol jobban teljesíthetnénk, nagyon sok szegmensben kell még profibbá válnunk, de érzésem szerint jelenleg rendelkezésünkre áll az ehhez szükséges valamennyi fontos összetevő: szép számú és tehetséges játékosok, motivált, megbízható edzők és egy stabil, támogató szülői háttér. Tehát minden adva van, hogy ez a klub még nagyobbá válhasson. Ezért én minden hozzánk tartozóra nagyon büszke vagyok!

- Köszönjük az interjút, további sikeres építkezést kívánunk! Hajrá MAFC!

A MAFC (Műegyetemi Atlétika és Football Club) története 1897 óta íródik, Újbuda legnagyobb hagyománnyal bíró egyesülete ma már 52 szakosztállyal működik. Legnépszerűbb és legsikeresebb ága egyértelműen a kosárlabda, sokan a MAFC nevet a felnőtt kosárlabda csapattal és a hozzá szorosan kapcsolódó utánpótlás akadémiával, a MAFC Kosársulival azonosítják. Eredményei önmagukért beszélnek: 7 – szeres Magyar Bajnok, 5 – szörös Magyar Kupagyőztes és 24 – szeres Utánpótlás Bajnok.

Csatlakozz Te is a MAFC – Családhoz! 

We use cookies to improve our website. Cookies used for the essential operation of this site have already been set. For more information visit our Cookie policy. I accept cookies from this site. Agree